Megtakarítás nélkül is kezdődhet a lakásfelújítás

2022. 08. 04., 19:17

Kevesebb mint fél év áll rendelkezésére az otthonfelújítási támogatás igénylésére azoknak a családoknak, akik az állami hozzájárulást kihasználva szeretnének javítani lakhatási körülményeiken. Ha a munkálatok finanszírozására nem áll rendelkezésre a teljes összeg, a kamattámogatott hitel nyújthat megoldást, ami jelenleg 9 bank kínálatában elérhető. Hogy mekkora előnyt jelent ez napjaink változó kamatkörnyezetében más, ingatlanfelújításra felhasználható jelzálogalapú kölcsönökkel szemben? A Duna House Pénzügyek szakértői kiszámolták.

Az otthonfelújítási támogatás tavaly januári bevezetése óta 2021 év végéig közel 88 ezer igénylés futott be a Magyar Államkincstárhoz, az eddig az időpontig folyósított támogatások összege meghaladta a 128 milliárd forintot. Az otthonfelújítási támogatás 2022. december 31-ig biztosan igényelhető. A legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelő családok számára nyitott lehetőség célja a lakhatási körülmények javítása és a magyar lakásállomány megújulásának ösztönzése.

A felújítási, korszerűsítési költségek felét – maximum 3 millió forintnyi összeget – vállal át az állam, ennek köszönhetően lehetőség nyílik például megújuló energiaforrást használó rendszerek vásárlására.

„Míg 2021-ben főként a járványhelyzet miatti bezártság és a kényelem fokozása késztette az embereket otthonaik felújítására, addig 2022-ben az elmúlt hónapok történései teszik egyre indokoltabbá például a fűtéskorszerűsítési munkálatokat. Az otthonfelújítási támogatáshoz kínált kamattámogatott hitel más, piaci kamatozású, felújításra használható jelzálogalapú kölcsönökkel szemben elérhető és megfizethető alternatíva, amit megéri kihasználni, ha nem áll rendelkezésre a munkálatokhoz szükséges tőke” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A kizárólag a lakásfelújítási támogatáshoz igényelhető hitelt egyedi állami kamattámogatással, fix, maximum 3 százalékos kamattal, legfeljebb 6 millió forintos hitelösszegig, maximum 10 éves futamidőre jelenleg 9 pénzintézet kínálja. A jelzálogalapú kölcsön havi törlesztőrészlete igen kedvező, akár a teljes, akár feleakkora kölcsönnel számolunk.

Azonban nem mindegy, hogy melyik banktól vesszük fel ezt a kölcsönt, a legkedvezőbb ajánlatnál, 6 millió forint esetén, 10 éven keresztül fixen 57.936 forintot kell havonta visszafizetni. Pozitív elbírálás esetén a 3 milliós otthonfelújítási támogatást automatikusan, előtörlesztési díj felszámítása nélkül betörlesztik a támogatott otthonfelújítási hitel tőketartozásába, ezáltal automatikusan csökken a hiteltartozás és a havi törlesztőrészlet körülbelül 29 ezer forintra módosul.

A hatmilliós hitelre így összességében megközelítőleg mindössze 6,5 millió forint fizetendő vissza a futamidő végéig, amiből 3 milliót áll az állam. Aki az otthonfelújítási, kamattámogatott hitelt választja, annak a felújítás számláit maximum a kölcsön folyósításától számított 1 éven belül be kell nyújtania a bankba, vagyis a hitelből finanszírozott munkák elvégzésére 1 év áll rendelkezésre.

„Nehezen versenyezhet ezzel az ajánlattal a többi piaci hitel, bár a támogatás igénylésének formai követelményei, a számlázással kapcsolatos előírások és a határidők betartása teljesíthető, de teher lehet az igénylők számára” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha valaki nem tud vagy nem szeretne élni a kamattámogatott hitel előnyeivel, akkor is vehet fel kölcsönt ingatlanfelújítás, -korszerűsítés céljából. A piaci hitelkonstrukciót választóknak a legrugalmasabb bank esetében 2 év áll rendelkezésre a szakmunkák elvégzésére és számlát sem szükséges bemutatniuk a bank felé, a kölcsön futamideje pedig akár 30 év is lehet. Azonban megvan az ára ennek a rugalmasságnak, hiszen egy átlagjövedelem medián értékét, nettó 273 700 forintot kereső ügyfél egy hasonló kondíciókkal rendelkező, 10 éves futamidőre szóló, fix kamatozású, jelzálogalapú, 6 millió forintos kölcsönt 25 banki ajánlat közül a legkedvezőbb esetében 7,84 százalékos kamattal kaphat meg, ami 72.290 forint összegű havi törlesztőrészletet és körülbelül 8,8 millió forint visszafizetendő összeget jelent.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS