A Magyar Nemzeti Bank augusztus 31-én tette közzé a legfrissebb július havi forint alapú lakáscélú hitelek volumenét, amely az előző hónaphoz és az előző év ugyanezen időszakához képest is jelentős, több mint 30 százalékos visszaesését mutat. A jegybank közlése szerint 2022. júliusban 91,8 milliárd forint jelzálogcélú hitel realizálódott, ilyen alacsony volument tavaly február óta nem közölt az MNB. Mi áll a visszaesés hátterében? Hogyan látják az elemzők? Válaszok a Duna House Pénzügyek írásában.
Az ingatlanpiac lassulásának első jelei után és az emelkedő kamatkörnyezet miatt sokan várják és várták, hogy párhuzamosan a hitelpiac is befékez. A Duna House Pénzügyek szakértői szerint a júliusi volumencsökkenést több összetevő okozta, így nem szabad mindent a változó gazdasági helyzet számlájára írni.
„Az ingatlanpiacon már júniustól érzékelhető erős nyári szezonalitás, szokás szerint kicsit késleltetve, de júliusban már érezhető kihatással volt a hitelfelvételi kedvre is. Nagyon sok ingatlanpiaci tranzakció lassult le egy-egy fél szabadságolása miatt, így az ehhez kapcsolódó hitelezési folyamatok is lassultak. Az ingatlanpiac mellett idén a hitelpiacon is hatványozottan jelentkeztek a nyári szabadságolások érezhető jelei” – mutatott rá az egyik legfőbb okra Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője.
„A másik fontos tényező, hogy az év elején lekötött Zöld Otthon Hitelek szerződéses folyamata és folyósítása erősen hatással volt a kommunikált szerződött hitelállományra az első félévben. A végjátékban azonban a vártnál lassabb kifutás érzékelhető, ami volumenében milliárdos számítási hiányt okozott júliusban” – mondta a szakértő.
A mostani gyengébb júliusi hitelpiaci adat ráadásul nem kiugróan alacsony, ha az elmúlt néhány évet nézzük. 2021-ben volt csúcson a piac, ekkor 132,6 milliárd forint értékben szerződtek, a 2020-as Covid-járványos évben az ideinél jóval gyengébb 80,32 milliárd forint, 2019-ben 77,86 milliárd forint, 2018-ban pedig 82,88 milliárd forintos volumennel teljesített a hitelpiac, amely alapján az idei teljesítmény az átlagosnál még jobbnak mondható.
A pénzügyi szakértők álláspontja alapján a hitelfelvétel lehetőségénél elsősorban az életvitelszerű döntések játszanak főbb szerepet és nem csak a kamat nagysága. Utóbbi természetesen közvetlenül és közvetetten is befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot és lehetőséget, de akinek most van szüksége ingatlanvásárlásához segítségre, annak nem marad választási lehetősége. A családoknak a jelenlegi környezetben jelentős segítséget adnak a kamattámogatott állami hitelek, amelyek ebben a dráguló környezetben érzékelhetően tudják tompítani a családok hitelterheit.
A jelenlegi magas inflációs környezet ráadásul szintén a hitelfelvételi lehetőségek kihasználása mellett szól, hiszen az inflációnál jóval alacsonyabb hitelkamatok mellett összességében a hitelünk reálkamata negatív lesz. Virág Barnabás, az MNB alelnöke augusztus 30-ai nyilatkozatában 15-16 százalék közé becsülte az augusztusi infláció mértékét, míg az átlagos hitelkamatok 8-9 százalék körül mozognak, ez összességében 7 százalékpontos különbséget mutat.
Az ügyfelek részéről természetesen minden életkörülményt, pénzügyi jövőképet mérlegelve kell dönteni bizonyos élethelyzetekben, de tisztán a pénzügyi mutatókat figyelembe véve még mindig megéri az otthonteremtési szándékunkat hitelfelvétellel támogatni.
Befektetői megközelítésből a szabadfelhasználású hitelkamatok szintje a prémium állampapír hozama alatt van, így tekintve, tisztán befektetési szándékkal is jól járhatunk hitelfelvétel esetén, amennyiben nagyobb kockázatviselési hajlandóságunk van.
A Duna House Pénzügyek piaci várakozása alapján ebben a gazdasági és gyorsan változó piaci környezetben a tudatosság kérdésköre elsődleges lesz az ügyfeleknél, hiszen a szakértővel közösen kiválasztott legjobb konstrukciókkal akár milliós különbségeket is eredményezhet egy-egy hitelfelvétel során.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.