Könnyebben juthatnának lakáshoz a fiatalok

2023. 10. 18., 15:53

Megkönnyítené az első lakásukat vásárló fiatalok számára az otthonhoz jutást a Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy a jelenlegi minimum 20 százalékról 10 százalékra csökkentené a kötelező minimális önerőt. A hitelkiváltással kapcsolatos költségeket is visszavágná a jegybank – írja a Bank360.hu a friss Makroprudenciális jelentés alapján.

Az elsőlakás-vásárlók körében a lakáshitel-felvételi lehetőségeik támogatása érdekében kedvezményes hitelfedezeti mutatók (HFM) alkalmazását javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent Makroprudenciális jelentésében. Az elmúlt években nagyon gyorsan emelkedtek az ingatlanárak, ami a többnyire kevés megtakarítással és alacsony jövedelemmel rendelkező fiatalok számára rendkívüli módon megnehezíti a lakásvásárlást. Pedig ez az ügyfélkör alacsony kockázatú, mivel várhatóan a jövőben nőni fog a jövedelme.

Jelenleg a fiatal hitelfelvevők körében a 70 százalék feletti HFM értékkel, vagyis alacsony önerővel nyújtott hitelek aránya 30-40 százalék körül alakult 2022-ben. (A kötelező önerő minimum 20 százalék lakáshiteleknél.) Különösen jelentős volt a kifeszített HFM értékkel nyújtott hitelek aránya az állami támogatásra nem jogosult, egyedüli hitelfelvevők körében. A fiatal elsőlakás-vásárlók esetén ezért a nemzetközi példáknak megfelelően a HFM-limitek differenciált, 90 százalékon való megállapítása lehet célszerű.

Évekkel korábban juthat lakáshoz egy fiatal

Ez azt jelenti, csupán 10 százalék önerőt kell majd felmutatniuk a fiatal első lakást vásárló ügyfeleknek. Ez több évvel előrehozhatja a lakásvásárlás lehetőségét a fiatalok számára. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a fiatal lakásvásárlók átlagosan csupán az önerőre átlagosan 10 évig takarékoskodnak. Az önálló lakáshoz jutás nehézsége demográfiai problémákat is okozhat, sokan nem akarnak gyereket vállalni, amíg nem jutnak saját lakáshoz.

Az első lakásvásárló státuszt az ingatlan-nyilvántartásokból ellenőriznék, és 2024 első felében be is vezetnék ezt a könnyítést az önerőben. A kedvezmény alkalmazását a lakáshitel-piaci túlértékeltséggel összefüggő kockázatok enyhülése is lehetővé teszi. Így az intézkedés a pénzügyi stabilitási kockázatok túlzott növelése nélkül támogathatná a fiatalok lakáshitel-felvételi lehetőségeinek javítását.

A hitelkiváltást is megkönnyítené a jegybank

Az aktuálisan magas kamatkörnyezetben kiemelten fontos a gyors és költséghatékony hitelkiváltás lehetőségének megteremtése is, nehogy beragadjanak az ügyfelek a magas kamatú hitelekben. Sajnos a hitelkiváltások aránya Magyarországon alacsony, mindössze 5-7 százalék, ennek egyik oka a magas kiváltási díj, amely a hiteltartozás 2-5 százalékát is kiteheti.

A hitelkiváltási hajlandóságot erősíthetné az EU-s összehasonlításban is magas előtörlesztési díjak mérséklése, az olcsóbb statisztikai értékbecslés alkalmazhatósági feltételeinek bővítése, a közjegyzői közreműködés digitalizációja, valamint a jelzáloghitel-nyújtás teljeskörű online útra terelése. Az MNB az adósságfék keretrendszerenbelül támogatja a hiteltartozást nem növelő hitelkiváltásokat, mivel ezen hitelekre az adósságfék-limiteknek való megfelelést nem kell újra megvizsgálni. A jelentésben felhívják a figyelmet arra, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelekre a jogszabályi maximumnál alacsonyabb előtörlesztési díjak vonatkoznak.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS