Jönnek a kedvezményes zöld lakáshitelek

2023. 03. 27., 10:08

Hamarosan jöhetnek a zöld fogyasztóbarát lakáshitelek. Áprilistól legalább a kezdeti költségek egy részét el kell engedniük a bankoknak az ilyen kölcsönöknél, ha minősített fogyasztóbarát lakáshitelt választ az ügyfél. Kamatkedvezményt is adhatnának, de ebben egyelőre nem látszik nagy tolongás – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Áprilistól fordulat készül a hazai lakáshitelpiacon: kedvezőbb feltételekkel, olcsóbban juthatnak lakáshitelhez azok, aki energiatakarékos otthont vásárolnak vagy építenek. Ekkortól változnak ugyanis a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (MFL).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már tavaly novemberben közölte, hogy megújul az MFL-program. Ennek egyik lépéseként az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjával összhangban álló zöld hitelcélok esetében folyósítási díjat, illetve a zöld hitelcél ellenőrzéséhez kapcsolódó díjat és egyéb költséget nem számíthatnak fel a bankok a feltételeknek szerint minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknél.

A hitelintézetek emellett hiteles energetikai tanúsítvány ügyfelet terhelő költségét is kötelesek egyszeri alkalommal átvállalni az ilyen kölcsönöknél. A zöld hitelcélok igazolt teljesülése esetére a hitelezőnek lehetősége lesz zöld kamatkedvezményt is biztosítani. Így az adósok az új keretek között jóval kedvezményesebben érhetik el zöld lakáscéljukat: egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű, 9 százalékos kamatozású hitel esetén mintegy 100 ezer forint előnyt élvezhetnek már a hitelfelvételkor, 1 százalékpontos kamatkedvezménnyel pedig mintegy 3 millió forinttal alacsonyabb visszafizetendő összeget érhetnek el a futamidő alatt – számította ki a jegybank.

A díjakból mindenképpen engedni kell, a kamatkedvezmény viszont opcionális

Az MFL-program zöldítése viszonylag puha szabály. A zöld MFL egyelőre csak lehetőség, nem kötelező nyújtani, és ha nem kínálja a bank ezt a fajta hitelt, akkor az nem érinti a korábban megszerzett MFL-minősítéseit, amelyek változatlanul megmaradnak.

Zöld hitelcélnak a pályázat szerint az számít, ha a finanszírozott új építésű ingatlan primer energiaigénye legfeljebb 80 kWh/nm/év, a besorolása pedig legalább BB, vagy használt ingatlan esetében a felújítás végén legalább BB energetikai besorolású lesz az ingatlan. A bankok emellett kamatkedvezményt is nyújthatnak az ilyen hiteleknél, de ez nem kötelező, csak egy lehetőség. A maximális kamatmarzsot a pályázat zöld hitelek esetében is 350 bázispontban határozta meg, nem szűkítette.

Magyarán a bankok, ha az ügyfél nagyon jó energetikai besorolású ingatlanra kéri a hitelt, és MFL-t választ, el kell ugyan engedjenek bizonyos díjakat, de igazából olcsóbb hitelt nem kötelező kínálniuk. A díjak elengedését viszont az MNB ellenőrizheti.

Nyolc banknál van MFL, négynél zöld hitel is

Jelenleg nyolc hitelintézetnek van MFL minősítésű lakáshitele. Úgy tűnik, azok a bankok, amelyek részt kívántak venni a programban, már az elején, 2017 nyarán pályáztak, és meg is szerezték a minősítést. A jegybank közlése szerint a folyósított lakáshitelek mintegy 60 százaléka MFL-termék, és ezek a konstrukciók a többi, nem minősített lakáshitel feltételeire is kedvező hatással voltak. Csökkentették például a marzsokat (banki kamatfelárak) és növelték a kamatperiódusok hosszát, ami kiszámíthatóbbá tette a hitelek törlesztését.

Arról egyelőre nincs adata az MNB-nek, hogy hány bank tervez dedikáltan zöld MFL-t kínálni a következő időszakban. A jegybank most méri fel a bankszektoron belül a kedvezményes zöld MFL nyújtására várható részvételt, és ennek részletes eredményeit a 2023 májusában publikálandó éves Zöld pénzügyi jelentésében teszi majd közzé. Az előzetes adatok szerint körülbelül ugyanannyi bank kínálna majd zöld MFL-t, amennyi jelenleg is forgalmaz dedikáltan zöld hitelterméket – közölte az MNB a Bank360.hu kérdésére válaszolva. A zöld MFL nyújtásának legfontosabb hitelcélja várhatóan az új házak, lakások vásárlásának és építésének finanszírozása lesz majd.

Dedikáltan zöld lakáshitel terméke jelenleg az MFL-minősítéssel rendelkező bankok közül a K&H-nak, a Takarékbanknak, a Raiffeisennek és a CIB-nek van. A kedvezmény mértéke bankonként eltér, a CIB például a honlapja szerint 0,5 százalékpont, a Raiffeisen 0,25 százalékpont a kamatkedvezményt is nyújt az ilyen kölcsönöknél. A K&H-nál nincs kamatkedvezmény, bár a honlapjuk szerint zöld lakáshitelük összhangban áll az MNB-s Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programmal. A Takarékbank az egyszeri díjakból enged el maximum 150 ezer forintot azoknál, akik úgynevezett ECO-hitel igényelnek.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS