Felpörgetheti az ingatlanpiacot az új zöldhitel

2021. 09. 29., 18:15

Október 4-én startol az NHP Zöld Otthon Program, amely új lendületet adhat a hazai ingatlan- és jelzáloghitel-piacnak. A Duna House ingatlan- és pénzügyi szakértői elsősorban az agglomeráció további erősödését várják az új terméktől, amelyhez összességében – az előző évhez képest – 30 százalékot meghaladó lakáshitel-piaci növekedést is becsülnek.

A magyar ingatlanvásárló és a környezettudatosság

Az október 4-étől igényelhető „zöldhitel” elsődleges célja, hogy a zöldotthonok iránti keresletet, illetve ezen keresztül a kínálatot élénkítése. A Lechner Tudásközpont adatai szerint a 2020-ban kiadott energetikai tanúsítvánnyal rendelkező lakóingatlanok mindössze 4,78 százaléka esett a legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB), így kijelenthető, hogy még mindig sok lakásra ráfér a korszerűsítés itthon.

Az új támogatási forma zöldotthonokhoz igényelhető, tehát legalább BB energetikai besorolással kell rendelkeznie, vagy az új lakásra vonatkoztatva legfeljebb 90 kWh lehet az egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása a kormányrendelet értelmében. Vásárláshoz ezt energetikai tanúsítvánnyal kell bizonyítani, míg építés esetén műszaki dokumentáción alapuló előzetes energetikai számítással, amit használatbavétel után igazolni is kell az okirattal. Az EU-s előírásokat követő jogszabály szerint 2022. július 1-jétől már úgyis csak a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezhetőek, és a megújuló energia részarányának is el kell érnie a 25 százalékot.

Hogyan hat az új hitel a piacra?

„Az ingatlantranzakciók esetében még mindig van fontosabb érv a környezetvédelemnél, de egyre magasabb azon tudatos vevők aránya, akik a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszik a lakásvásárlásnál. Ez azonban sokszor nem társul vásárlóerővel, hiszen a potenciális vevők kifejezetten árérzékenyek az ingatlanok tekintetében is – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Az új hiteltermék azonban javíthat ezen az arányon, különösen, hogy a CSOK-kal is összevonható, így kamatmentességre lesznek jogosultak az igénylő kétgyermekes családok a 10 millió, vagy minimum három gyermek esetén a maximum 15 millió forintos hitel erejéig, amely összeget a legfeljebb 70 millió forintos zöldhitelnek tartalmaznia kell.”

Ennek a kölcsönnek azonban nem feltétele a családalapítás, akár egyedülállók is igényelhetik, így biztosan sokan fognak élni a lehetőséggel. A nyári korrekciót követően így ősszel újra aktív piacra számítunk, amelyben jelentős szerepe az agglomerációnak lesz. A vidék további erősödése főleg a kisebb beruházások, iker- és sorházak építése által lesz érzékelhető."

Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője hozzátette: „A Zöld Otthon Program a lakáscélú jelzáloghitel-piacot is tovább élénkítheti, ahol a nyár kisebb csúszással érzékeltette hatását. Becslésünk alapján augusztusban 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott Magyarországon, amely az elmúlt hónapokhoz képest ugyan kisebb mérséklődést mutat, de még így is bőven túllépi a 100 milliárdos álomhatárt. Ez a trend akár 30 százalékot meghaladó növekedést is hozhat a lakáshitelpiacon az előző évhez képest.”

Lehetőségek és kritériumok

Az MNB egy 200 milliárd forintos keretet bocsájt rendelkezésre, ebből pedig az igénylők maximum 70 milliós kölcsönt vehetnek fel 2,5 százalékos kamattal, legfeljebb 25 éves futamidőre, az alábbi célokra:

  • építési telek vásárlása (maximum a hitel 50 százalékáig), és azon új lakás építése;
  • már meglévő telken új lakás építése;
  • félkész (használatbavételi engedély nélküli) lakóingatlan megvásárlása és befejezése;
  • természetes személy részére való értékesítés céljából építés vagy építtetés;
  • autóparkoló és/vagy tároló vásárlása az új lakással egyidejűleg, ha azonos a helyrajziszámuk, vagy többlakásos ingatlan esetén azonos lakóépületben (annak udvarán, telkén) található;
  • korábban igényelt zöldhitel refinanszírozása.

A fenti kritériumok szerint így az új hitel nem a befektetőknek fog kedvezni, hanem azoknak, akik ténylegesen oda is költöznek az új lakásba, és minimum 10 évig életvitelszerűen ott is laknak. Ez idő alatt nem adható bérbe az ingatlan, a hitel futamideje alatt pedig nem elidegeníthető, nem terhelhető – a finanszírozó bank kivételével. További feltétel, hogy a lakás az adós tulajdonába kerüljön (több adós esetén a tulajdonrész szabadon meghatározható), haszonélvezeti jog ne terhelje (kivéve az adós egyenesági hozzátartozója), illetve a tulajdonosnak 90 napon belül állandó lakhelyet igazoló lakcímkártyát kell bemutatnia. A rendelkezésre tartási idő vásárlás esetén 3, építésnél pedig 4 év.

Hosszú távon kifizetődő

Minél korszerűbb lakóhelyünk – fel van szerelve például napelemmel, korszerű fűtési rendszerrel, megfelelő hőszigeteléssel vagy új nyílászárókkal –, annál alacsonyabb rezsiköltségekkel kell számolnunk. A környezettudatosság eszmei értékéről már nem is beszélve. A későbbi értékesítés szempontjából pedig szintén jól jönnek ezek a tulajdonságok, a Duna House szakértőinek tapasztalatai alapján ugyanis a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nem csak gyorsabban, hanem akár 5–15 százalékkal drágábban is el lehet adni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS