Abban, hogy idén októberre 9 éves mélypontra fékeződött a hazai lakáshitelpiac, a kamatok emelkedése mellett az is szerepet játszott, hogy az MNB zöld hitelének kihasználása miatt az új lakások építését előrehozták a beruházók – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. Az új lakások építésének beindulását az segíthetné, ha a korábban beígérteknek megfelelően döntés születne a családtámogatási rendszer minden elemének meghosszabbításáról – a támogatások nélkül pusztán piaci kamatok mellett egyre nehezebb kigazdálkodni a lakásvásárlást.
Kilenc éve nem látott fékezést mutatott be a magyarországi lakáshitelpiac 2022 októberében: a bankok által folyósított 59,5 milliárd forintnyi lakáshitel mindössze 55 százaléka az egy évvel ezelőttinek. Ilyen mértékű visszaesést utoljára 2013 januárjában tapasztalhattak a lakáshitelpiacon – emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu hitelszakértője.
Az okok között természetesen az emelkedő kamatok és az emberek megfontoltsága érhető utol: október végén 10 éves kamatfixálás mellett átlagosan 7,35, végig fix konstrukcióban pedig 8,16 százalékos kamattal lehetett hitelhez jutni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint. Egy évvel korábban 4,08 és 4,78 százalék volt a példában szereplő piaci lakáshitelek átlagkamata. Egy év alatt egy átlagos 20 milliós végig fix lakáshitel havi törlesztőrészlete 32 százalékkal, több, mint 40 ezer forinttal, 134 ezerről 177 ezer forint környékére emelkedhetett, a teljes futamidő alatt a banknak visszafizetendő teljes összeg pedig több, mint 10 millió forinttal, 42,4 millió forintra nőtt. Teljesen érthető, ha ilyen hitelköltségek mellett sokan elhalasztják a vásárlásaikat.
Ugyanakkor nemcsak a kamatok folyamatos emelkedése jelzi a gazdasági problémákat, hanem az is, hogy kétéves mélypontra esett az új lakások vásárlására és építésére folyósított hitelösszeg is. Gergely Péter szerint a bankok feje most amiatt főhet, hogy az év első felében folyósított, maximum 2,5 százalékos kamaton az ügyfelek számára elérhető MNB NHP Zöld hitelek felpörgése miatt az újlakás-piac sem tud ma támaszt adni a piacnak, hiszen a fejlesztők rohamléptekkel előrehozták beruházásaikat.
Ezt jól mutatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén a II. és III. negyedévben elmaradt a korábbi években megszokott lakásátadási boom – stagnált a használatba vett lakások száma. Azokat a projekteket pedig amelyeket nem tudtak a zöld hitel befejezéséig lezárni, most sokan ugyanúgy jegelik, mint az a korábbi gazdasági válság idején már látható volt. A zöld hitel folyósítása csúcsán, 2022 márciusa és májusa között a bankok által folyósított hitelek 41-47 százaléka ment új lakás építésére, illetve vásárlásának finanszírozására, idén októberben ez az összeg nem érte el a 12,4 millió forintot, amely alig 20 százalékos folyósítási arányt jelent.
Nagy kérdés a jövő. A KSH ingatlanpiaci statisztikái alapján akár bizakodhatnánk is, hiszen azok szerint a kiadott építési engedélyek száma az idei év első háromnegyed évében 16 százalékkal magasabb volt, mint 2021 hasonló időszakában, de a statisztikákból az is látszik, hogy az elmúlt 5-6 évben az engedélyezett építkezések kevesebb, mint 57 százaléka valósult meg, ráadásul a válságok idején még magasabb a projektek eldobási aránya.
A BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint égetően fontos lenne mihamarabb tisztázni a támogatott lakáshitelek jövőjét – a mostani kamatkörnyezetben csak ezek, döntően a családpolitikai akcióterv részeként nyújtott csok támogatás és a csok hitel kamattámogatása, valamint az áfa- és illetékkedvezmények, illetve a Babaváró konstrukciók folytatása segítheti az ügyfeleket lakáscéljaik megvalósításában, hiszen ezek révén lesz kisebb az adósságteher. A program összes elemének beígért folytatásának bejelentése nemcsak a hitelfelvevőkre, hanem az építtetőkre nézve is pozitív hatású lenne.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.