Most Firenzében tarolt a magyar Drazsémágus

2019. 04. 05., 14:30

A firenzei nemzetközi versenyen összesen 11 elismerést gyűjtött be a magyar csoki manufaktúra, a chocoMe.

Firenzében a chocoMe két olyan terméke is kiemelkedően szerepelt a március 30-ai gálán, amelyek korábban nem kaptak díjat. Első aranyérmes lett az Étcsokoládéba mártott kandírozott gyömbér, a chocoMe Voilé termékvonal tagja, valamint ezüstérmet érdemelt ki a Falatnyi étcsokoládé lapocskák málna töltelékkel. Utóbbi termék a chocoMe Petit 21 család tagja, amely nemrég, 2019 elején debütált.

7 további, már díjnyertes terméket is elismert a nemzetközi zsűri. Ezekkel a csokoládékkal 3-4 vagy akár 5 évvel ezelőtt már neveztek és kaptak díjakat különböző versenyeken. A Mészáros Gábor vezette cégnél úgy gondolták, hogy ennyi idő elteltével ismét szükséges a megmérettetés, hogy bizonyíthassák: a chocoMe minősége továbbra is kiemelkedő az egyre erősödő nemzetközi mezőnyben is.

Idén két különdíjat nyertek, amelyekkel kiemelt hangsúly került a csokoládéköltemények különlegességére, világviszonylatban is páratlan receptúrájára. A „Legjobb recept” díját a Madagaszkári vadborsos étcsokoládéval és kakaóporral bevont mandula, a chocoMe Raffinée drazsé vonal egyik legmennyeibb íze kapta.

Ugyanez a termék érdemelte ki a „CRAFT” különdíjat is, amellyel a legkiemelkedőbb gondossággal, alapossággal, odafigyeléssel és körültekintéssel kivitelezett terméket jutalmazzák.

A chocoMe két hatalmas „bókot” is kapott a verseny főszervezőjétől, Monica Meschinitől: a neves olasz csokoládéítész Mészáros Gábort „Drazsémágusként” aposztrofálta, valamint az aranyérmes Voilé terméket a világ legjobb csokoládéval bevont gyömbéreként jellemezte a díjátadón.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS