Magyar gin még nem részesült ilyen nemzetközi elismerésben

2020. 12. 28., 20:00

A Tokaj GIN az első, amelyik a piacvezető londoni szaklap, a The Spirits Business által évente megrendezésre kerülő THE GIN MASTERS versenysorozaton a legmagasabb, MASTER elismerésben részesült.

A versenysorozat 2008-as indulása óta mára a világ egyik legrangosabb szeszesitalipari megmérettetésévé nőtte ki magát, ahol az italokat 16 különböző kategóriában értékelik a szakma legjobb érzékszerveivel rendelkező bírák.

2020-ban a THE GIN MASTERS kiírást két fordulóban rendezték meg, ahová összesen több mint 300 gint neveztek a világ minden tájáról, melyek közül a második fordulóban mindössze 11 italnak ítélték oda a MASTER minősítést, köztük a Seven Hills Distillery Tokaj GIN-jének!  

„Ez nem csak egy gin, hanem annál sokkal több! Komplex, csodálatos illata azonnal elárulja, hogy egy jól átgondolt itallal van dolgunk, mely varázslatos és merész, egyben elegáns, virágos íze hosszan elkísér a szájpadláson, majd földes finissel ér véget” – írta róla Bernadette Pamplin, a világ legrangosabb párlatversenyeinek állandó ginszakértő bírája. 

A Seven Hills Distillery kis kézműves whisky- és ginfőzde Bodrogkisfaludon, mely 2020 őszén nyitotta meg kapuit, és engedett betekintést az érdeklődőknek, hogy mit, miért és hogyan csinál annak érdekében, hogy helyi alapanyagokból világszínvonalú italokat készítsen. 

„Ahhoz képest, hogy alapvetően whisky-t készíteni jöttünk ide, ez egész elfogadható eredmény...  
Félretéve a viccet, valójában el sem hisszük, hogy tegnap még egy zempléni kis parasztházban egyszerűen csak gint főztünk, majd mára kiderül, hogy ugyanitt a világ élvonalába tartozó italt készítjük! Természetesen minden italgyártó cég szeretne a termékeivel nemzetközi díjakat nyerni, de az, hogy ez nekünk a megnyitásunkat követően alig három hónapon belül, az első kereskedelmi tételünkkel sikerül, ezt a legmerészebb álmunkban sem gondoltuk volna! Külön öröm, hogy megmutathatjuk a világnak: Tokaj-Hegyalja már rég nem csak a borról szól, hanem olyan új dimenziókkal is gyarapszik, amelyek révén egyszer majd talán újra régi fényében tündökölhet” – nyilatkozta Mészáros-Komáromy Dénes, a kézműves üzem tulajdonosa és egyben lepárlómestere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS