Éremszüret a magyar boroknak Berlinben

2021. 05. 05., 15:15

Két nagyarany, hetven arany-, öt ezüst-, és két bronzérmet nyertek a magyar borászatok az idei Berliner Wine Trophy-n.

Idén csaknem 2500 bort díjaztak, amelyből 79 érmet magyar bor kapott. A legjobban a tokaji aszúk szerepeltek: nagyaranyat nyert a Pajzos Tokaj 2017-es évjáratú aszúja és a Royal Tokaji 2016-os 6 puttonyos aszúja is – írja a Gusto.

A Tokaji-Hegyaljai borvidék termelői szerezték a legtöbb aranyérmet is, összesen tizenkilencet. A Zsirai Pincészet négy, a Pajzos Tokaj és a Royal Tokaji pedig a nagyaranyak mellett további három-három aranyérmet nyert el.

Csaknem minden magyar borvidék szerzett érmet az idei Berliner Wine Trophy-n, a szekszárdi borászatok összesen kilenc aranyat (a Takler Borbirtok egymaga hármat), Badacsony nyolc aranyat (a Varga Pincészet ötöt, Szászi Endre hármat), Villány pedig hat aranyat. A Varga Pincészet egri borászata további két aranyérmet nyert el, ezzel a vállalat borait összesen hét arannyal jutalmazta a zsűri.

Három-három aranyérmet gyűjtött a berlini mustrán a Balaton-felvidéki Pálffy Szőlőbirtok és a somlói Tornai Pincészet is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS