Csillagos borászait ünnepli Tokaj, még a szüret is megáll

2019. 09. 19., 12:30

Szeptember 20-án délután egy órára a szüret is megáll, hogy a borászok fölavathassák csillagjaikat.

A csillagok tulajdonosai azok a borászok, akik kiérdemelték a Borászok Borásza címet – írja a Gusto.

Az elismerés nem jár anyagi juttatással, de minden győztes kapott egy a járdába épített emlékcsillagot Budapesten, a Szent István Bazilikával szemközt található Borászok Borásza Csillagok Sétányán.

Most pedig eljön a pillanat, hogy ezek a csillagok ne csak a fővárosban, hanem a borászok szülőhazájában is ragyoghassanak, közülük is elsőként Tokaj-Hegyalján.

A Rókusfalvy Pál által alapított díjat eddig négy tokaji borász nyerte el:

  • Demeter Zoltán (2007-ben)
  • Szepsy István (2009-ben)
  • Berecz Stéphanie (2014-ben)
  • Bacsó András (2016-ban)

Csillagjaik, amelyeket a Tokaji Borvidéki Emlékparkban fognak elhelyezni, már elkészültek és elindultak Tokaj-Hegyaljára. Az avatást péntek délután tartják a díjazottak, borászok, borkedvelők és illusztris vendégeik jelenlétében.

A Borászok Borászát gondozó alapítvány tervei szerint Tokaj után a többi érintett – azaz Borászok Borásza nyertest adó – borvidéken is elhelyezik a csillagokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS