Az igényes fogyasztók és az őket kiszolgáló éttermek keresik a mangalicát, amelynek jelentős része exportra megy.
Magyarországon egyelőre egy szűkebb réteg az, amelyik elvárja a mangalicától megszokott minőséget és ízvilágot, ez a piac azonban egyre növekszik – olvasható a Gusto-n.
Továbbra is népszerűbb a mangalicahús külföldön, mint hazánkban. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete szerint Japánban fogyasztják a legszívesebben, ahol főleg felső kategóriás éttermekben kapható.
A hazai tenyésztők a tőkehús 70 százalékát külföldön, a többi között Amerikában, azonkívül Ázsiában értékesítik, a termelt mennyiségnek csupán 30 százaléka marad Magyarországon.
„A mangalica hús-zsír aránya a hagyományos sertésének a fordítottja: 30 százaléka színhús és 70 százaléka zsír. Mi, magyarok pedig, bár imádunk szalonnát sütni vagy zsíros kenyeret enni, a zsíros húsokat mégsem kedveljük annyira. Eközben világszerte csak a legdrágább, felső kategóriás éttermek veszik fel a mangalicát az étlapra, a spanyolok pedig prémium minőségű sonkának vásárolják fel” – mondta Veégh Attila, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete egyik projektjének felelőse.
Az egyesület sokat kampányol a mangalica népszerűsítéséért, idén leginkább a street foodokon keresztül próbálják megkedveltetni a hazai közönséggel.
Szekszárd is képes ebben a műfajban etalon értékűt villantani.
Az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely Brüsszelben ülésezett az energiaminiszterek tanácsának ülését megelőzően.