A Palackpostával népszerűsítik az online termelői borrendelést

2020. 04. 14., 18:15

Elindult a „Palackposta 2020”, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Agrármarketing Centrum közös borpromóciós kampánya, amely az online termelői borrendelést népszerűsíti a fogyasztók felé.

A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozások a bortermelőket is nehéz helyzetbe hozták. A borok értékesítéséhez új megközelítésre és alternatív platformok bevonására van szükség – írja a Gusto.

A kijárási korlátozás betartása mellett a fogyasztóknak is nehezebb biztonságosan hozzájutni a kívánt termékekhez. A bor esetében az online vásárlás ezidáig kevésbé volt elterjedt a fogyasztók körében.

Ezt kívánja ellensúlyozni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mely kezdeményezéshez csatlakozott az Agrármarketing Centrum. A „Palackposta 2020” kampány célja, hogy arra ösztönözze a fogyasztókat, hogy közvetlenül a hazai termelőktől rendeljenek bort, akik továbbra is a legjobb minőségről gondoskodnak és házhoz is szállítják a rendelt tételeket.

Légli Ottó, a szakmaközi szervezet elnöke az Unger and Partners brand management ügynökséget bízta meg a kampány megtervezésével és irányításával, együttműködésben az Akció BTL Reklámügynökséggel. Az idő kulcsszerepet játszott, a tervezésre és a kivitelezésre az alapgondolat megszületésétől összesen 1 hét állt rendelkezésre. A rövid időintervallumban született meg a kampány teljes koncepciója, startégiája, hatékony kommunikációs felületek és hiteles véleményvezérek bevonásával.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS