A kávéházas biznisz habos és zaccos oldala

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 05. 13., 08:00

Ha valaki még nem kóstolt specialty kávét, könnyen elképzelhető, hogy kedvet kapott hozzá a Piqniq Budapest május 9-ei budapesti rendezvényén.

Az esti kávézós szeánszra a Piqniq Budapest szervezői főleg azokat várták, akik kávézó nyitásán törik a fejüket, vagy már benne vannak a bizniszben és bővítenék az ismereteiket. Egyik kategóriába sem tartozom (a hallgatóság többségétől eltérően), ám a gasztronómia és a kávézás meglehetősen izgat.

Az egyik kérdés az volt, hogy a Magyarországon (és a világ nagyon sok országában) szinte egyeduralkodó olasz kávé mellé hogyan sorakozhat fel a specialty. Az újhullám hazai kávépápája szerintem (és nem csak szerintem) Balázsi Péter, aki 2012-ben ausztráliai élményei után nyitotta meg Budapesten az első specialty kávézót.

Én „olaszos” vagyok, specialtyt még életemben nem ittam, ezért nincs összehasonlítási alapom. Így az ízvilágról csak annyit „tudok”, amit ott hallottam. Vagyis a nagyon jó minőségű, világosra pörkölt kávéból kicsit savanykás italt készítenek, ha rosszul készítik el, akkor pedig vendégriasztóan nagyon savanyút. Amúgy ez a kávé igazi íze (nem a nagyon savanyú!), szemben az erősen pörkölt olasszal szemben. És szemben azzal, amilyen ízt kapunk, ha cukrozzuk és tejezzük, tejszínezzük a kávét.

A specialty is csak akkor lehet jó, ha minden elemében, a kávéválasztástól az őrlésen át a kávégépig minden első osztályú. Az eszköz beszerzésénél egyébként nem kell vadiújra törekedni, kaphatóak a piacon minőségi használt gépek is.

A specialty egyben a tudatosság, a környezetvédelem, más életérzés- és élmény, amelyről Magyarországon valószínűleg ma még többet beszélünk, mint ahányan eme filozófia alapján élnek és dolgoznak. Vannak persze „gondok”. Hiszen a kávéhoz a keserű ízt társítjuk, s ha valaki egy újhullámos kávézóba tér be, cukrot, tejet kérve az italhoz, és nem kap, mert az nincs, elsőre könnyen csalódhat. Rengeteg múlik ilyenkor a baristán és a kávézóban dolgozón, hiszen neki az a célja, hogy a vendéget ne kioktassa, hogy hol jár, hanem segítse információval, kedvet csináljon, „eladja” az újat.

Ez nem egyszerű kérdés, hiszen egy sor helyen túl vannak pörgetve a dolgozók, akik specialtytől vagy olasztól függetlenül könnyen kiéghetnek a napi darálásban. Csatlós Csilla executive coach (étterem- és hoteltulajdonos) elmondta, hogy az új kávézók kicsivel kevesebb, mint 6 százaléka egy éven belül bezár, három éven belül pedig kb. 30 százalékuk dobja be a törülközőt. Ennek nyilván rengeteg oka van, de az egyik legfontosabb, hogy a tulajdonosok nem figyelnek eleget a kollégáikra, akik nem látják a motivációt. (Nem elég motiválni egy munkatársat, neki azt el is kell hinnie.)

Alapigazság, hogy ha valamit nem érzünk a magunkénak, nem érezzük jól magunkat, abból jó soha nem sülhet ki. És mindezt érzi a vendég, leveszi a jeleket, amelyek egyik legszembetűnőbbje, ha például nem köszönnek neki, amikor belép a kávézóba.

Bajkó Péter, a házigazda Horizont alapító tulajdonosa mindehhez hozzátette, hogy el kell felejteni a 15-20 éve tanult módszereket, azokat újakra kell cserélni. És figyelni kell a trendeket, a talán nehezen mozdítható magyarokat tanítani kell. Ez Budapesten valamivel könnyebben megy, mint a vidéki kisvárosokban.

Bosznai Tibor, a Hadik ügyvezetője arról számolt be, hogy szinte kötelező hibázni, mert olyan nincs, hogy mindent profi módon csinálunk, a hibákból viszont leszűrhetjük a tapasztalatokat. Az a jó, ha ráérzünk az újra, és nem félünk merész döntéseket hozni. (2016-ban át is alakították Karinthy Frigyes egykori törzshelyét.) Az újat viszont senkire sem szabad ráerőszakolni, ma már senkinek nem tetszik a kincstári kötelező. A Hadikban egyébként 90 százalékban az olasz kávé fogy, de érdemesnek látják azzal foglalkozni, hogy a specialty irányába milyen további lépéseket lehet tenni. Bosznai Tibor, a kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjével együtt abban egyetértett, hogy csak kávé eladásából nem lehet profitot termelni. (Személy szerint nem is ismerek olyan helyet, ahol csak kávét kínálnának.)

A rendezvény szervezőit és a vendégeket is meglepte Tóth Sándor. A Kávé Háza üzemeltetője előadása után felajánlotta, hogy a résztvevők közül tíz vállalkozónak segítenek tanácsadással, hely- és helyzetfelméréssel. A jelentkezők tapasztalatairól majd az Üzletem is szívesen beszámolna.

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-12-01 14:10:00
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó kiberbiztonsági követelményekről szóló jogszabályjavaslatról, amelynek célja annak szavatolása, hogy a forgalomba hozott termékek, például a csatlakoztatott otthoni kamerák, hűtőszekrények, televíziók és játékok biztonságosak legyenek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS