Az új évben újabb szabályokkal bővül a fogyasztókat védő jogi előírások köre. Az Európai Unió vonatkozó irányelvét átültető, nyáron elfogadott kormányrendelet számos fogyasztóvédelmi rendelkezést léptet életbe 2022-től. E fogyasztóvédelmi szabályok a fogyasztó és vállalkozás közötti áruk adásvételét, valamint a digitális tartalom szolgáltatását és digitális szolgáltatások nyújtását érintik. A legfontosabb új fogyasztóvédelmi előírásokat dr. Szabó Gergely ügyvéd tekintette át.
A hibás teljesítési vélelem meghosszabbítása az új fogyasztóvédelmi szabályok alapján
2022-tőla fogyasztó és vállalkozás közötti, áru adásvételére vonatkozó szerződés esetén a vállalkozó teljesítésétől (pl. áru átadásától) számított 1 éven belül felismert hiba esetén ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. A fogyasztó számára ez azért nagyon kedvező előírás, mivel 1 éven belül felismert hiba esetén, ha a vállalkozás a kellékszavatossági kötelezettségét nem kívánja teljesíteni, akkor neki kell bizonyítania, hogy az áru a teljesítéskor nem volt hibás. Ezzel a fogyasztó lényegében a jótálláshoz hasonló helyzetbe kerül, mivel nem neki kell igazolnia, hogy az áru már a megvásárláskor hibás volt.
A jogszabály ezzel a Polgári Törvénykönyvben a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekre általánosan vonatkozó 6 hónapos hibás teljesítési vélelmet emeli meg 1 éves időtartamra. A meghosszabbított vélelem nem bármely dologra vonatkozik. Csak ingó dolog adásvételére valamint digitális elemeket tartalmazó árukra alkalmazható.
Sem a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott általános 6 hónapos vélelem, sem a meghosszabbított 1 éves hibás teljesítési vélelem nem alkalmazható olyan esetben, ha a vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Például, ha az árunak olyan hibája van, hogy ez nyilvánvalóan csak a fogyasztó általi használat ideje alatt keletkezhetett. Ekkor nem a vállalkozást, hanem a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt.
Az árleszállítás, a szerződés megszüntetésének részletszabályai
A fogyasztót hibás teljesítés esetén alapvetően négyféle kellékszavatossági igény illeti meg. Első lépcsőben a kijavításra, kicserélésére vonatkozó igény állhat fenn. Második lépcsőben az árleszállításra valamint a szerződéstől való elállásra (bizonyos esetekben felmondásra) vonatkozó joggal élhet a fogyasztó. A szavatossági jogok gyakorlásának alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. E rendelkezéseket egészítik ki a fogyasztó és vállalkozás közötti adásvétel esetén az új fogyasztóvédelmi szabályok.
A rendelet többek között arra vonatkozóan is tartalmaz részletszabályokat, hogy áru eladására vonatkozó szerződés esetén a fogyasztó mikor és milyen feltételekkel élhet az árleszállítási igénnyel. Azt is rendezi, hogy a fogyasztó mikor élhet a szerződés megszüntetésének (elállás/felmondás) jogával.
– A fogyasztó az alábbi esetekben is jogosult árleszállítást igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni.
– A vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést. Az is lehet, hogy elvégezte azt, de nem tett eleget a rendeletben foglalt költségviselési kötelezettségének.
– A vállalkozás megtagadta az áru a kijavítását, illetve kicserélését. Arra hivatkozva, hogy ennek teljesítése lehetetlen vagy az aránytalan többletköltséget eredményezne a vállalkozásnak.
– Ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a vállalkozás megkísérelte az áru kijavítását, kicserélését.
– A hiba olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá.
– A vállalkozás nem vállalta a kijavítást/kicserélést. Az is lehet, hogy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja tudni a kijavítást, kicserélést teljesíteni.
A kormányrendelet azt is meghatározza, hogy a fogyasztónak adott árleszállítás mikor tekinthető arányosnak. Az árleszállítás akkor arányos, ha annak összege megegyezik a hibátlan teljesítés esetén a fogyasztó által kapott áru és a ténylegesen megkapott (hibás) áru értékének különbözetével.
A költségek viselése
Amennyiben a hibás árut a vállalkozás kicseréli, akkor a vállalkozásnak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét is.
Ha olyan hibás termékről van szó, amelyet már üzembe helyeztek, mielőtt a hiba felismerhetővé vált volna, akkor a vállalkozás köteles viselni az áru eltávolításának, és a kicserélt, kijavított áru újbóli üzembe helyezésének költségeit.
Amennyiben a fogyasztó a kellékszavatossági joga alapján az adásvételi szerződést megszünteti, akkor a fogyasztónak a vállalkozás költségére kell visszaküldenie az árut. A vállalkozás az áru visszaküldését alátámasztó igazolás átvételét követően haladéktalanul köteles visszatéríteni a fogyasztó által már kifizetett vételárat.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.