Tízmilliós bírságot is hozhat a Black Friday

2018. 11. 20., 13:00

A Black Friday a magyarországi piacon internetes áruházaktól indult néhány éve, majd az akcióval egyre több bolt és szolgáltató is élni kezdett. Idén már autós, fodrász, sőt cégfigyelő-szolgáltatást nyújtó cég is akciózik. A CP Contact segít áttekinteni, mikor számít mindenképpen tisztességtelennek egy-egy visszautasíthatatlannak látszó ajánlat.

„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, ha a fogyasztók odafigyelnek, tudnak jó vásárt csinálni. Egyes vállalkozások ugyanakkor nem valós akcióikkal akár tízmilliós bírságokat is kockáztathatnak” – hívja fel a figyelmet Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő, a CP Contact ügyvezető partnere.

A gyakorlatban leggyakrabban az alábbi, jogszabály alapján tisztességtelennek számító akciókkal találkozhatunk:

Kifogy az akciós készlet

Hiába írja ki a hirdető, hogy az ajánlat a készlet erejéig tart, ha az akciót egy adott (teljes) napra – például a fekete péntekre – hirdette meg. Ilyen esetekben a nap során várható teljes igényt ki kell tudnia elégíteni. Az évek során számos példát láthattunk arra, hogy akár már a hajnali órákban kifogyott az akciós készlet – ám érdekes módon volt lehetőség a termékből rendelni, csak már az eredeti, magasabb áron. Ha egy adott időszakra vonatkozik az akció (nap, hét, hónap), akkor ebben az időszakban a kereskedőnek biztosítania kell a várható igénynek megfelelő készletet.

Fiktív (sosem létezett) akció

A napokban a sajtó foglalkozott több olyan esettel is, ahol több százezres spórolást ígérő, de valójában fiktív akciókkal csábították a vásárlókat. Ez a trükk igen gyakran megtéveszti a nem kellően óvatos fogyasztókat, jelentős kárt okozva. Az üzlet ilyenkor olyan eredeti árat jelenít meg áthúzva, amit sosem alkalmazott, vagy csupán a látszat kedvéért drágította meg a terméket az akció előtti napokban. A fogyasztóvédelmi gyakorlat vizsgálja, hogy az áthúzott árat alkalmazta-e huzamosabb ideig a kereskedő, mielőtt az árból engedett volna. Tízmilliós bírságot kockáztat az a kereskedő, akinek az eredeti (áthúzott) ára nem igazolhatóan valós, legalább több hétre visszamenőleg. Tudatos vásárló ugyanakkor minden nagyobb kedvezmény esetében megvizsgálja, hogy az áru máshol mennyiért található meg.

Kevés terméket vonnak be az általánosnak hirdetett akcióba

Igen gyakori eset, hogy az üzletben mindenhol magas, akár 70-80 százalékos kedvezményt hirdető feliratokkal találkozunk, ám az árukészletnek csupán egy kisebb része, vagy akár profilba nem illő része érintett ekkora kedvezménnyel. A többi terméket jobbára 10-20 százalékos kedvezménnyel vehetjük meg. A versenyhivatal rámutatott, hogy ha a fogyasztókat a magas kedvezményekkel csábítják vásárlásra, a legmagasabb reklámozott kedvezménnyel a releváns árukészletnek legalább 20 százalékát kell ellátni.

Akciós termékre nincsen garancia

A kereskedőnek minden újonnan értékesített termékre kötelező szavatosságot vállalnia – jogszabály alapján legalább 2 évig. Ha a termék jótállásra kötelezett, 1 év jótállás is jár hozzá (például: műszaki cikkek, bútorok, járművek 10 ezer forintos vételár felett). Ez akkor is érvényes, ha a terméket az eredeti ár töredékéért vásároljuk, vagyis nincsen az a raktáron maradt termék, amire ne járna szavatosság, vagy adott esetben jótállás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-17 11:20:00
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztassa. Azonban bizonyos feltételek mellett a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően vegye igénybe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS