Tízmilliós bírságot is hozhat a Black Friday

2018. 11. 20., 13:00

A Black Friday a magyarországi piacon internetes áruházaktól indult néhány éve, majd az akcióval egyre több bolt és szolgáltató is élni kezdett. Idén már autós, fodrász, sőt cégfigyelő-szolgáltatást nyújtó cég is akciózik. A CP Contact segít áttekinteni, mikor számít mindenképpen tisztességtelennek egy-egy visszautasíthatatlannak látszó ajánlat.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, ha a fogyasztók odafigyelnek, tudnak jó vásárt csinálni. Egyes vállalkozások ugyanakkor nem valós akcióikkal akár tízmilliós bírságokat is kockáztathatnak” – hívja fel a figyelmet Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő, a CP Contact ügyvezető partnere.

A gyakorlatban leggyakrabban az alábbi, jogszabály alapján tisztességtelennek számító akciókkal találkozhatunk:

Kifogy az akciós készlet

Hiába írja ki a hirdető, hogy az ajánlat a készlet erejéig tart, ha az akciót egy adott (teljes) napra – például a fekete péntekre – hirdette meg. Ilyen esetekben a nap során várható teljes igényt ki kell tudnia elégíteni. Az évek során számos példát láthattunk arra, hogy akár már a hajnali órákban kifogyott az akciós készlet – ám érdekes módon volt lehetőség a termékből rendelni, csak már az eredeti, magasabb áron. Ha egy adott időszakra vonatkozik az akció (nap, hét, hónap), akkor ebben az időszakban a kereskedőnek biztosítania kell a várható igénynek megfelelő készletet.

Fiktív (sosem létezett) akció

A napokban a sajtó foglalkozott több olyan esettel is, ahol több százezres spórolást ígérő, de valójában fiktív akciókkal csábították a vásárlókat. Ez a trükk igen gyakran megtéveszti a nem kellően óvatos fogyasztókat, jelentős kárt okozva. Az üzlet ilyenkor olyan eredeti árat jelenít meg áthúzva, amit sosem alkalmazott, vagy csupán a látszat kedvéért drágította meg a terméket az akció előtti napokban. A fogyasztóvédelmi gyakorlat vizsgálja, hogy az áthúzott árat alkalmazta-e huzamosabb ideig a kereskedő, mielőtt az árból engedett volna. Tízmilliós bírságot kockáztat az a kereskedő, akinek az eredeti (áthúzott) ára nem igazolhatóan valós, legalább több hétre visszamenőleg. Tudatos vásárló ugyanakkor minden nagyobb kedvezmény esetében megvizsgálja, hogy az áru máshol mennyiért található meg.

Kevés terméket vonnak be az általánosnak hirdetett akcióba

Igen gyakori eset, hogy az üzletben mindenhol magas, akár 70-80 százalékos kedvezményt hirdető feliratokkal találkozunk, ám az árukészletnek csupán egy kisebb része, vagy akár profilba nem illő része érintett ekkora kedvezménnyel. A többi terméket jobbára 10-20 százalékos kedvezménnyel vehetjük meg. A versenyhivatal rámutatott, hogy ha a fogyasztókat a magas kedvezményekkel csábítják vásárlásra, a legmagasabb reklámozott kedvezménnyel a releváns árukészletnek legalább 20 százalékát kell ellátni.

Akciós termékre nincsen garancia

A kereskedőnek minden újonnan értékesített termékre kötelező szavatosságot vállalnia – jogszabály alapján legalább 2 évig. Ha a termék jótállásra kötelezett, 1 év jótállás is jár hozzá (például: műszaki cikkek, bútorok, járművek 10 ezer forintos vételár felett). Ez akkor is érvényes, ha a terméket az eredeti ár töredékéért vásároljuk, vagyis nincsen az a raktáron maradt termék, amire ne járna szavatosság, vagy adott esetben jótállás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.