Számos ponton módosít a Viber a GVH eljárása után

2024. 05. 17., 20:10

A Gazdasági Versenyhivatal újabb globális technológiai cég magatartását korrigálta egy komplex intézkedéscsomaggal, amely összhangban van a legfrissebb adatvédelmi elvárásokkal is. A GVH által előírt kötelezettségek alapján a Viber alkalmazást üzemeltető Viber Media egy sor olyan intézkedés végrehajtását volt kénytelen vállalni, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók könnyebben megismerhetik a platform jellemzőit és tudatosabb döntéseket hozhatnak a szolgáltatással kapcsolatban.

A Viber internetalapú üzenetküldő szolgáltatás, amelynek Magyarországon is jelentős számú felhasználója van. A GVH eljárása azért indult, mert a Viber szolgáltatás ingyenességére és biztonságosságára vonatkozó tájékoztatás nem volt elérhető magyar nyelven és az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatást sem ismerhették meg teljes körűen a fogyasztók. Az eljárás a Luxemburgban bejegyzett vállalkozással (a Viber Media S.á.r.l.) szemben indult, amely a japán központú Rakuten Inc. által irányított vállalkozáscsoportba tartozik.

A GVH vizsgálata a magyar fogyasztók érdekeit is védő kötelezettségvállalással zárult, amelyre – anélkül, hogy a nemzeti versenyhatóság jogsértést vagy annak hiányát állapítaná meg – a hazai szolgáltatásban érintett vállalkozás önkéntes vállalásai alapján van lehetőség. A megfelelést elősegítő előírások egy részét már az eljárás alatt bevezette a Vibert működtető cég. Ilyen például az adatkezelési tájékoztatók és az alkalmazásban elérhető információk magyar nyelvű elkészítése és folyamatos frissítése.

A Viber Media vállalta továbbá, hogy a regisztráció megkezdése előtt kiegészítő információkat közöl az adatkezeléssel kapcsolatban, valamint egy új funkciót, a Viber Plus előfizetést elérhetővé teszi a meglévő és új felhasználók számára is Magyarországon, amely – számos egyéb funkció mellett – lehetővé teszi a reklámmentes Viber élményt. A havi díjas Viber Plus szolgáltatást választó felhasználók személyes adatait nem használják fel hirdetésekhez, valamint a felhasználók nem kapnak több hirdetést mindaddig, amíg a Viber Plus előfizetésük aktív – áll a cég kötelezettségvállalásában.

A kötelezettségvállalás a nem fizetős alap Viber szolgáltatás esetében is kedvező változásokat hoz: növeli a fogyasztói hozzájárulás szerepét és így csökkenti az alapértelmezés szerint a vállalkozás által felhasználható személyes adatok mennyiségét és javítja a fogyasztók tájékoztatását adatvédelmi és biztonsági kérdések kapcsán.

A vállalkozás egy magyar nyelvű chat-bot (Adatvédelmi Bot) fejlesztését is vállalta, amely az online adatvédelemről és biztonságról tájékoztatja a felhasználókat. Az Adatvédelmi Bot tömör, érthető vizuális üzenetekkel, a releváns döntési pontokra mutató linkekkel segíti a fogyasztókat abban, hogy az adataikról tudatosan rendelkezzenek. A vállalkozás vállalta legalább két évig üzemelteti az Adatvédelmi Botot.

A nemzeti versenyhatóság az elfogadott intézkedéscsomagot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) együttműködve alakította ki, olyan módon korrigálva a Viber magatartását, amely a legfrissebb európai adatvédelmi elvárásokkal is összhangban van.

A Gazdasági Versenyhivatal évek óta kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

A magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-el szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el. (GVH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS