A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség pert nyert egy biztosítótársaság ellen, mert a cég az általános 5 év helyett kétéves elévülési időt alkalmazott a fogyasztókkal szemben. A főügyészség nem közölte, melyik biztosítótársaság volt érintett a perben.
Az ügyészség több biztosító általános szerződési feltételeit támadta amiatt, mert az általános 5 év helyett egy- illetve kétéves elévülési időket alkalmaztak a fogyasztókkal szemben. A Fővárosi Ítélőtábla a kétéves elévülési idő alkalmazása miatt indított perben jogerősen kimondta, hogy ez a gyakorlat tisztességtelen és ezért érvénytelen volt.
A másodfokú eljárásban megerősítést nyert, hogy a biztosító által a teljesítéshez kért dokumentumok egy részének – így az orvosi dokumentumok, mint a boncolási jegyzőkönyv, halál utáni orvosi jelentés, vagy a hatósági okiratok, így jogerős közigazgatási határozatok – a biztosító által a fogyasztótól elvárt beszerzése és megküldése jogellenes.
A bíróság azt is megállapította, hogy díjfizetési késedelem esetén tisztességtelen a felszólító levél díjának, valamint a biztosító részéről írásos tájékoztatást tartalmazó információs levél költségének fogyasztóra terhelése.
Tisztességtelen és ezért érvénytelen az a szerződési feltétel is, amely alapján a biztosítási eseményt a biztosítóhoz a szolgáltatási igénnyel együtt a biztosítási eseményt követő nyolc napon belül be kell jelenteni, és tisztességtelen az a kikötés is, amelynek értelmében a biztosító a bejelentéseket, nyilatkozatokat csak akkor tekinti joghatályosnak, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
A bíróság szerint a szerződési feltételek azért tisztességtelenek, mert azok a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítják meg. Emellett az érthetőség és egyértelműség hiánya miatt is tisztességtelennek ítélte a bíróság a díjnövelés mértékének meghatározására vonatkozó szerződési feltételeket.
A főügyészség nem közölte, melyik biztosítótársaság volt érintett a perben.
A jogerős ítélet alapján a vállalkozásnak az általános szerződési feltételekből törölnie kell a tisztességtelen és ez által érvénytelen rendelkezéseket és a polgári törvénykönyvnek megfelelően kell szabályoznia a kérdéseket. A tisztességtelenség megállapítása a megtámadásig – azaz a kereset benyújtásának napjáig – már teljesített szerződéseket nem érinti, a kereset benyújtásakor még élő, valamint a tisztességtelenség jogerős megállapítását követően megkötött szerződések vonatkozásában a tisztességtelen feltételek nem alkalmazhatók. A döntésekre a fogyasztó egyedi perében hivatkozhat. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.