OTP: sokan alábecsülik az adathalászat veszélyét

2022. 12. 14., 17:55

Sokan becsülik alá az adathalászat veszélyét; az emberek 84 százaléka bízik a saját ítélőképességében, illetve a bankok által nyújtott védelemben – tájékoztatott az OTP Bank legújabb kutatásának eredményéről.

A megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy nincs tisztában a megfelelő védekezési módszerekkel, oktatásra szorul.

Sonjic László, a bank informatikai és bankbiztonsági részlegének vezető tanácsadója elmondta, hogy a kutatásban részt vevők harmadának fontosabb a kényelem, mint a biztonsági óvintézkedések betartása. Ez a 30 éves kor alattiakra sokkal jellemzőbb, ebben a körben 44 százalék jelezte, hogy a kényelemből nem engedne, így azonban olyan veszélynek teszik ki magukat, mintha az autóban nem kötnék be a biztonsági övet, mert kényelmetlen.

A bűnözők elleni védekezés egyik fontos lépése a vásárlási limit beállítása, értesítés igénylése minden számlát érintő pénzmozgásról és a számlakivonat ellenőrzése.

Telefonos megkereséseknél a banki ügyintéző kizárólag az ügyfél nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét kérdezi meg, a bankkártyaadatokat és internetbanki belépési azonosítókat csak a csalók firtatják.

Európában minden internetes vásárlást meg kell erősíteni, de a kontinensen kívül találkozni lehet megerősítést nem kérő weboldalakkal.

A jelszavak rendszeres változtatása csökkenti a felhasználói fiókok feltörésének veszélyeit, nem szabad ugyanakkor azonos jelszavakat használni különböző fiókokhoz.

A telefonos csalók gyakran arra játszanak, hogy ijedtében hozza meg az áldozat a gyors döntést. Gyanú esetén kerülni kell a kapkodást, meg kell szakítani a hívást és ellenőrizni kell az ismert telefonszámon a megkeresés valódiságát.

A felmérést ezer fős mintán végezték a 18-69 éves internetezők körében; a minta korcsoport, nem, lakóhely, végzettség és régió alapján reprezentatív. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS