Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából ellenőrzik, hogy a samponok, balzsamok, hajregeneráló készítmények és hajfestékek csomagolásán joggal szerepelnek-e a „natúr”, „bio” vagy „vegán” megjelölések. Tavasszal már bebizonyosodott, hogy az arckrémekre nem jellemző az ilyen minősítés. Hamarosan lezárul a zöld állítások szélesebb termékkörre kiterjedő vizsgálata is – tájékoztatott pénteken az ITM.
Egyre több a környezet- és egészségtudatos vásárló, folyamatosan nő a kereslet a kizárólag természetes vagy újrahasznosított alapanyagokból készülő termékek iránt. A vállalkozások számára tehát kifizetődő lehet, ha bio-, natúr- vagy organikus árukat kínálnak. Ám ezt gyakran alaptalanul állítják: egy korábbi uniós felmérés szerint a zöld állítások 42 százaléka túlzó, hamis vagy megtévesztő.
Az ITM kezdeményezésére lezajlott május-júniusi ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások az arckrémek esetében tisztességesen járnak el. Az árucikkek természetes összetevőire, környezetkímélő előállítására hivatkozó tájékoztatások valósnak bizonyultak. Közel nyolcvanféle kozmetikumból mindössze egy gyártója nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy terméke tényleg zöld – emlékeztetett a minisztérium közleménye.
Októberben a hajápolók esnek át hasonló vizsgálaton. A fogyasztóvédelmi hatóság drogéria- vagy áruházláncokban, gyógynövény-szaküzletekben, bioboltokban és webshopokban ellenőrzi a bio, natúr vagy vegán jelölésű termékeket. Bekérik a minősítő tanúsítványt vagy egyéb igazoló dokumentumot, áttekintik a tanúsítók honlapján közzétett információkat. A gyártókat indokolt esetben a megtévesztő megnevezés pontosítására kötelezhetik. Az ellenőrzés eredményét a tervek szerint még novemberben közzéteszi a tárca.
A női kozmetikumokat termékbiztonsági szempontból is rendszeresen vizsgálja az ITM akkreditált laboratóriuma. Egy májusban lezárult ellenőrzés a folyékony alapozók, színezett arckrémek és henna hajfestékek mikrobiológiai tisztaságát, tartósítószer- és nehézfémtartalmát mérte fel. Hat hennafesték forgalmazását megtiltották, mert jóval több mikroba, például penészgomba volt bennük annál, mint amennyi a használatot megelőző forró vizes elkeverés miatt elpusztul. Egy hajszínezőt veszélyes ólomtartalma miatt a vásárlóktól is visszahívtak.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az általánosabb ellenőrzéssorozatunkban ruházati és háztartási-vegyipari cikkek esetében is vizsgáljuk a környezetkímélő, fenntartható jellegükről szóló állítások valóságtartalmát. A kollégák szeptember végéig kutakodtak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után, elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban. A tapasztalatokat a közeljövőben összegezzük, várhatóan heteken belül nyilvánosságra hozzuk. A hamis zöld állítások felismerésének támogatását kiemelt területként emeltük be a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola pályázatunk idei felhívásába is”. (MTI)
(Illusztráció: Pixabay)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.