Natúr? Bió! Vegán? – most a hajápoló-szereket vizsgálják

2021. 10. 22., 13:00

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából ellenőrzik, hogy a samponok, balzsamok, hajregeneráló készítmények és hajfestékek csomagolásán joggal szerepelnek-e a „natúr”, „bio” vagy „vegán” megjelölések. Tavasszal már bebizonyosodott, hogy az arckrémekre nem jellemző az ilyen minősítés. Hamarosan lezárul a zöld állítások szélesebb termékkörre kiterjedő vizsgálata is – tájékoztatott pénteken az ITM.

Egyre több a környezet- és egészségtudatos vásárló, folyamatosan nő a kereslet a kizárólag természetes vagy újrahasznosított alapanyagokból készülő termékek iránt. A vállalkozások számára tehát kifizetődő lehet, ha bio-, natúr- vagy organikus árukat kínálnak. Ám ezt gyakran alaptalanul állítják: egy korábbi uniós felmérés szerint a zöld állítások 42 százaléka túlzó, hamis vagy megtévesztő.

Az ITM kezdeményezésére lezajlott május-júniusi ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások az arckrémek esetében tisztességesen járnak el. Az árucikkek természetes összetevőire, környezetkímélő előállítására hivatkozó tájékoztatások valósnak bizonyultak. Közel nyolcvanféle kozmetikumból mindössze egy gyártója nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy terméke tényleg zöld – emlékeztetett a minisztérium közleménye.

Októberben a hajápolók esnek át hasonló vizsgálaton. A fogyasztóvédelmi hatóság drogéria- vagy áruházláncokban, gyógynövény-szaküzletekben, bioboltokban és webshopokban ellenőrzi a bio, natúr vagy vegán jelölésű termékeket. Bekérik a minősítő tanúsítványt vagy egyéb igazoló dokumentumot, áttekintik a tanúsítók honlapján közzétett információkat. A gyártókat indokolt esetben a megtévesztő megnevezés pontosítására kötelezhetik. Az ellenőrzés eredményét a tervek szerint még novemberben közzéteszi a tárca.

A női kozmetikumokat termékbiztonsági szempontból is rendszeresen vizsgálja az ITM akkreditált laboratóriuma. Egy májusban lezárult ellenőrzés a folyékony alapozók, színezett arckrémek és henna hajfestékek mikrobiológiai tisztaságát, tartósítószer- és nehézfémtartalmát mérte fel. Hat hennafesték forgalmazását megtiltották, mert jóval több mikroba, például penészgomba volt bennük annál, mint amennyi a használatot megelőző forró vizes elkeverés miatt elpusztul. Egy hajszínezőt veszélyes ólomtartalma miatt a vásárlóktól is visszahívtak.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az általánosabb ellenőrzéssorozatunkban ruházati és háztartási-vegyipari cikkek esetében is vizsgáljuk a környezetkímélő, fenntartható jellegükről szóló állítások valóságtartalmát. A kollégák szeptember végéig kutakodtak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után, elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban. A tapasztalatokat a közeljövőben összegezzük, várhatóan heteken belül nyilvánosságra hozzuk. A hamis zöld állítások felismerésének támogatását kiemelt területként emeltük be a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola pályázatunk idei felhívásába is”. (MTI)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS