Módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai jövőre, sávos lesz a jótállási idő, jön az e-jótállási jegy, és bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
A miniszter kiemelte, hogy a kihirdetés előtt álló kormány-, illetve miniszteri rendelet alapján a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1–2–3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be. A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100–250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz 2021-től.
Bevezetik az e-jótállási jegyet, valamint kiegészül a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is, többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókkal, riasztóberendezésekkel, napelemes rendszerekkel.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár közölte, hogy a hatályos rendelkezés szerint „a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze”. Ezt is egyértelműsítik azzal, hogy ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék, vagy 30 napon belül nem javítható, akkor a vállalkozás köteles lesz cserélni azt.
Fontos elvárás, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a javítási időkről, számolni tudjanak azzal, mikor használhatják újra a terméket. A kereskedő akkor tehet eleget tájékoztatási kötelezettségnek, ha a szerviztől megbízható információt kap a termék javításáról, annak idejéről. Így a szervizek feladatait is egyértelműsítik, a fogyasztóvédelmi hatóságot pedig új hatáskörrel ruházzák fel a rendszeres ellenőrzést lehetővé téve.
További változás, hogy ha az üzembe helyezést a fogyasztó a vásárlást követő hat hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a vásárlás napja lesz. A módosítások az elégséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2021. január elsejével lépnek majd hatályba.
A jótállás-szavatosság kiemelt kezelését indokolja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak ebben a témakörben az elmúlt öt évben lefolytatott ellenőrzései alapján az üzletek 45 százaléka jogsértő. A fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező évi 30–33 ezer panasz 40 százaléka jótállás-szavatossági ügy. A békéltető testületi évi 10–12 ezer ügyből 37 százalék ilyen.
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit. A törvényjavaslat szerint megerősítenék a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési kereteit a fogyasztók és a tisztességes jogkövető vállalkozások érdekében. Fontos újítás az ellátási lánc bevezetése, amely a fogyasztóvédelmi fellépések hatékonyságát növeli, mert az ellátási láncban szereplő bármely, jogsértést elkövető gazdálkodó szervezettel szemben eljárhat a fogyasztóvédelmi hatóság, ha a lánc végső szereplője a fogyasztó.
Kiemelten súlyos közérdekből, például a fogyasztók széles körének anyagi sérelme esetén az ügyészség előzetes jóváhagyásával akár magánlakásban – például egy webáruház székhelyén – is végezhet ellenőrzést. Ilyen ellenőrzésre garanciális szabályokat is tartalmaz a módosítás, amely idén augusztus végén léphet hatályba. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.