Közösen erősíti az élelmiszerlánc biztonságát a MATE és a Nébih

Közösen erősíti az élelmiszerlánc biztonságát a MATE és a Nébih
2022. 06. 13., 20:37

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih), melynek célja, hogy a felek közös oktatási-kutatási projekteket valósítsanak meg, továbbá szakmai céljaik érdekében együttesen mozgósítsák tudásbázisukat és kapcsolatrendszerüket.

A megállapodás értelmében a Nébih több telephelye, így a Velencei Talajvédelmi Laboratórium, a Központi Vetőmagvizsgálati Laboratórium, a Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály és a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság is fogadja majd a MATE hallgatóit, mind szakmai gyakorlatok, mind egyéni kísérletek lebonyolítására.

A Nébih szakértői több agrárképzés oktatásában, valamint diplomavédések szakmai bizottságaiban is részt vesznek. A felek létrehoznak egy élelmiszerlánc-biztonsági kurzust is, amely kiemelt hangsúllyal kezeli az állategészségügyi aktualitások bemutatását, az állatbetegségek mentesítését és az állatvédelmet.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora hangsúlyozta, hogy „a rendkívül sokrétű együttműködés az egyetem tizenegy intézetét érinti. A közös kutatási projekteket tekintve többek között foglalkozunk majd a hazai vadon élő méhek és beporzók állategészségügyi helyzetének feltérképezésével, egy magyarországi mézadatbázis felépítésével, mikotoxinok okozta kártételek csökkentésének lehetőségeivel, felszíni eredetű öntözővizek higiénés állapotjellemzésével, az akvakultúrákban alkalmazható állatgyógyászati termékek és készítmények fejlesztésével, valamint az antibiotikumrezisztenciára ható környezeti tényezők elemzésével. A laboratóriumi kapacitások tekintetében az együttműködés módszerfejlesztési, validálási és szabványosítási területekre is kiterjed.”

Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke kiemelte, az együttműködés jövőbe mutató módon ötvözi az egyetemi-akadémiai tudást a szakmai kompetenciákkal. „Hogy ez jól működik majd, afelől nincs kétségem, hiszen a Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság (ÉLI) által végzett autentikus méz projektben már idén megkezdődött a közös munka. Ezen kívül laboratóriumaink munkatársai segítséget nyújtanak szakdolgozatok, diplomamunkák és PhD dolgozatok elkészítéséhez. Részt veszünk az egyetemi képzésben is, amelyre az egyik legjobb példa a Budai Campuson folyó élelmiszermérnöki képzés. Fontosak számunkra a kutatási együttműködések, hiszen a Nébih nem végez alapkutatásokat, ugyanakkor csak így tarthatjuk a lépést az élelmiszerágazat legális (és nem legális) trendjeivel.”

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszeripar az egyik leginnovatívabb ágazat, amelynek napjainkban nemcsak rendkívüli körülmények között kell helytállnia, de a váratlan helyzetekre is reagálnia kell. Hozzátette: sikeres csak akkor lehet a terület, ha megfelelő képzettségű és elhivatott munkaerő is rendelkezésre áll. A magas színvonalú, versenyképes tudást biztosító oktatás alapköve a sikeresen működő élelmiszerláncnak.

A tárcavezető szerint ebben  kiemelkedő szerepe van a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének, amely az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, ahol a képzési rendszer átfogja az élelmiszermérnök képzés teljes körét és önálló doktori programmal is rendelkezik. (Nébih/MATE)

A képen (balról jobbraj): Dr. Oravecz Márton, Nagy István, Dr. Gyuricza Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS