Jövőre így erősödnek tovább a fogyasztók jogai

2021. 12. 20., 13:08

Az átfogó szabályváltozás után kisebb, de fontos újdonságok jönnek a jótállás-szavatosságban 2022-ben – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn az MTI-vel.

2022. januárjától minőségi kifogás esetén a korábbi fél év helyett egy éven át a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor keletkezett vagy a nem rendeltetésszerű használatból ered. A vételárat bizonyos esetekben a szavatossággal érintett termékeknél (ilyenek például a ruhák, a cipők és a 10 ezer forintnál olcsóbb műszaki cikkek) is vissza lehet kérni már az első javítás vagy csere után.

Az árukra és digitális szolgáltatásokra vonatkozó szavatosságnál a korábbi hat hónapról egy évre nő az időszak, amikor a termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher. A vásárlástól számított egy évig tehát a kereskedőnek kell igazolnia a hiba okát nemcsak hazánkban, hanem – uniós szabályváltozásról lévén szó – az EU teljes területén is. Jelenleg fél év után a fogyasztóra száll át ez a kötelezettség, a jövő évtől újabb hat hónapig az eladó gondja lesz a bizonyítás. Ha kiderül, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat miatt vált működésképtelenné, hibásodott meg, a kereskedő nem köteles azt javíttatni, cserélni.

Magyarországon a szavatossági jogok minden termékre érvényesek, a kötelező jótállás az árucikkek jogszabályban meghatározott szűkebb körére vonatkozik. Idéntől az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a jótállásköteles termékeknél háromszori javítás után már kötelező a csere. Jövőre a szavatossággal kapcsolatban is megjelenik az a lehetőség, hogy bizonyos esetekben már az első javítást vagy cserét követően visszakérhető a vételár. Erre okot adó körülmény lehet, ha a vállalkozás nem végezte el a cserét vagy javítást, vagy a hiba súlya a szerződés azonnal megszüntetését indokolja.

A kereskedők önkéntes jótállást vállalhatnak, a piaci gyakorlatban ezt például úgy teszik, hogy már a 8 ezer forintos hajszárítóra is biztosítják a jótállást, vagy a 100 ezer forintnál olcsóbb tévére is megadják a 2 éves garanciát. 2022-től ezen az eddig szabályozatlan területen is a fogyasztók érdekeit védő uniós rendelkezések lépnek életbe.

A cégeknek jótállási nyilatkozatot kell kiadniuk tartós adathordozón (például papíron vagy e-mailben), amelynek tartalmaznia kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, az áru megjelölését. Ha az adott terméket 3 év önkéntes jótállással reklámozzák, de az átadott jótállási nyilatkozatban csak 2 éves jótállási időt tüntetnek fel, akkor a fogyasztó szempontjából az előbbi számít irányadónak.

„Az ITM 2021 elejétől alapjaiban újította meg a jótállás-szavatosság 17 éve lényegében változatlan szabályozását. A korábbi egységesen egy évvel szemben a termék árától függően kétszer-háromszor hosszabb lehet a jótállási idő. Egyértelműsítettük, hogy a garanciális ügyintézéshez nem követelhető meg az eredeti csomagolás, lehetővé tettük az elektronikus jótállási jegyek kiállítását. A fogyasztóvédelmi hatóság az év eleje óta ellenőrzi az új előírások betartását. A kereskedők a kezdetekhez képest sokkal jobban teljesítenek az ügyfelek tájékoztatásában, de a jótállási jegyekkel kapcsolatos gyakorlatuk még sok kívánnivalót hagy maga után. A helyes jogalkalmazás megkönnyítése érdekében jótállási jegy mintát készítettünk, amelyet már több mint ezernégyszázan töltöttek le” – idézi a közlemény Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS