Bizalmatlanul fogadták a vásárlók az új energiacímkéket

2021. 08. 01., 12:00

A március elejétől irányadó új energiacímkék megzavarták a vásárlókat. Az újrakategorizálás nyomán a legtöbb takarékos, korábban A-pluszosként ismert háztartási nagygép ma már B, C vagy D-kategóriásként szerepel a boltokban. Ez az átváltozás sokakat megzavar, s bizalmatlanná tesz, amire az áruházak tapasztalatai mellett egy friss kutatás is utal.

Mosó-, mosogató-, mosó-szárító gépek, hűtőszekrények, fagyasztók és borhűtők – mind új energiabesorolást kapták 2021. március 1-től. A boltokból eltűnt az „A+”-os jelzés, ami korábban az alacsony energiafogyasztású készülékeket jelölte. A MediaMarkt kutatásának eredménye megerősítette az eladók tapasztalatait, miszerint a vásárlók nagy része még nem igazodik ki az új jelöléseken.

A 18 évnél idősebbek mindössze 43 százaléka hallott a műszaki cikkeket forgalmazó boltokban 5 hónapja bevezetett változásról. Ennél is kevesebben, csak minden nyolcadik ember tudja magabiztosan, 42 százaléknak rémlik, míg majd minden másodiknak fogalma sincs arról, hogy a régi jelzések mikre változtak. Pedig amikor mosó-, mosogató-, mosó-szárító gépet, hűtőszekrényt, fagyasztót vásárolunk, a magyarok 58 százalékának számít, hogy a készülék működés közben mennyi energiát használ fel.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója szerint a jelenlegi helyzet számos környezettudatos, vagy rezsispórolásra törekvő vásárló életét nehezíti. Ők ugyanis fizetnének többet is egy-egy készülékért, ha bízhatnának benne, hogy az tényleg takarékosan bánik az energiával. Mint a kutatásból kitűnt, ezért 5 százalékos felárat a lakosság 31 százaléka vállalna, de még plusz 10 százalékot is megadna a válaszolók 28 százaléka.

„Sokan elbizonytalanodnak, ha egy drágább hűtőn csak egy csupasz „A”-t vagy „B” jelzést találnak, mivel azt a régi beidegződések alapján csak közepesen takarékos energiafelhasználású készüléknek vélik. Így nem éri már meg nekik a többletkiadást. A felvilágosítás napi rutinjukká vált az áruházi tanácsadóknak, de segítségként több MediaMarkt áruházban is kihelyeztünk a változást magyarázó összehasonlító ábrákat”– osztotta meg tapasztalatait a vezető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS