Benyújtotta az ügyészség az első képviseleti keresetet

Benyújtotta az ügyészség az első képviseleti keresetet
2024. 02. 28., 17:10

A Pest Vármegyei Főügyészség egy országosan jelentős forgalmat bonyolító webáruházat működtető vállalkozás ellen indított pert a Fővárosi Törvényszéken.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2023. június 25. napja óta teszi lehetővé új jogvédelmi eszközként a fogyasztók kollektív érdekeit védő képviseleti kereset benyújtását. A képviseleti kereset alapján a közérdekvédelmi ügyész akár több ezer vagy százezer fogyasztó jogait érvényesítheti, és a fogyasztók kára úgy térülhet meg, hogy a bírósági perben nem kell részt venniük. A perindításra jogosult szervezetek közül elsőként az ügyészség élt ezzel a lehetőséggel – emlékeztet a Pest Vármegyei Főügyészség közleménye.

A Pest Vármegyei Főügyészség egy országosan jelentős forgalmat bonyolító webáruházat működtető vállalkozás ellen indított pert a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség a keresetében azt kifogásolta, hogy a vállalkozás akkor is szállítási díjat fizettet a fogyasztókkal, ha a fogyasztó a honlapról megrendelt terméknek nem a kiszállítását kéri, hanem saját maga megy el érte a vállalkozás valamelyik üzletébe. Csak abban az esetben nem kér szállítási díjat a cég, ha a megrendelt termék az üzletben egyébként is épp rendelkezésre áll. Az ügyészség álláspontja szerint a vállalkozás e gyakorlata tisztességtelen.

Az ügyészség a perindítást megelőzően felhívta a vállalkozást gyakorlata megszüntetésére, azonban a cég ezt elutasította.

Az ügyészség keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a vállalkozást a jogsértő gyakorlata abbahagyására, valamint arra, hogy a személyes termékátvételért megfizetett összeget térítse vissza azoknak a fogyasztóknak, akik 2023. július 28. napjától a jogellenesen felszámított díjat megfizették. Az ügyészség kérte a vállalkozás kötelezését a jogerős ítéletről nyilvános közlemény közzétételér is.

Az ügyészi kereset megalapozottságáról a bíróság fog dönteni. Az ügyészi perindítás még nem jelenti annak megállapítását, hogy a vállalkozás a keresetben írt jogsértést elkövette.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS