Álőstermelőket szűrt ki a Nébih

2024. 07. 16., 20:10

Adminisztratív, piaci és termőhelyi ellenőrzéseket is tartottak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai a nyári őstermelői célellenőrzés során. Budapesten és hat vidéki településen 32 őstermelőt ellenőriztek, 10 eljárás indult.

A Nébih szakemberei Budapesten kívül Győrben, Mezőcsáton, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett és Szigetszentmiklóson tartottak adminisztratív, piaci, valamint termőhelyi ellenőrzéseket, esetenként a NAV munkatársaival közösen.

A felügyelők azt is vizsgálták, hogy az értékesített termék szerepel-e az őstermelői nyilvántartásban, a piacon arra jogosult áll-e a pult mögött és kiírták-e a kötelező alapinformációkat. A szakemberek ellenőrizték még, hogy saját gazdaságban előállított terméket értékesít-e az őstermelő, továbbá, hogy az árusítandó termék mennyisége arányban áll-e a nyilvántartás alapján megtermelhetővel, vagy az állatállomány nagysággal. Több ellenőrzést a termelés helyén is folytatni kellett. Ilyenkor a felügyelők a termőterületet, annak állapotát, használati jogcímét, a megtermelt terményt és az esetleges készleteket egyaránt megvizsgálták – írja a Nébih közleményében.

A Nébih szakemberei megállapították: az őstermelők egy része nem saját termesztésből származó, vagy az őstermelői nyilvántartásba be nem jelentett terméket forgalmazott. Ezzel megtévesztették a vásárlókat, egyúttal a jogkövető őstermelőket is hátrányos helyzetbe hozták. Az érintett termelőket a hatóság eltiltotta az őstermelői tevékenységtől, valamint velük szemben összesen mintegy egymillió forint bírságot szabott ki.

A leggyakoribb jogsértés továbbra is az őstermelői nyilvántartásban nem rögzített, felvásárolt termékek értékesítése. Növekszik ugyanakkor azon álőstermelők száma is, akik bár bejelentik a terméket – ezzel legalizálva az árusítást – a nyilvántartásban szereplő terület ellenőrzésekor azonban kiderül, hogy ott nem lelhető fel az ültetvény vagy az állomány.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-08 16:10:00
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS