A gyerekszobákból is visszahívhatják a légpárásítókat

2021. 10. 11., 17:30

Ha egy termék használata komoly veszélyt jelent az egészségünkre, testi épségünkre, akkor azt gyorsan és hatékonyan kell elérhetetlenné tenni, vagy akár visszahívni otthonainkból

A termékbiztonság sosem volt gyerekjáték és az idén július 16. napjával valamennyi EU tagállamban, így nálunk is hatályba lépett 2019/1020-as piacfelügyeleti EU rendelet ráadásul csak szigorított az eddigi elvárásokon amellett, hogy egységesítette az illetékes hatóságok fellépési lehetőségét az unión belül. Ennek oka, hogy ha – például – egy termék használata komoly veszélyt jelent az egészségünkre, testi épségünkre, akkor azt gyorsan és hatékonyan kell elérhetetlenné tenni, vagy akár visszahívni otthonainkból.

Emiatt pedig a rendelet – a fogyasztóvédelmi törvényünk impozáns, kétmilliárd forint bírságplafonját mintegy kiegészítve – jogkört biztosít az illetékes hatóságoknak, hogy a fogyasztók életére és testi épségére súlyosan veszélyes, vagyis nagy kockázatot jelentő termékeket forgalmazó vállalkozások honlapját blokkolhassák. 

De nem csak a hatósági szankciók tárházát bővítette az EU piacfelügyeleti rendelete, hanem a termékbiztonsági megfelelés elmulasztásáért felelősségre vonható vállalkozások körét is kibővítette, így végső esetben még a logisztikai szolgáltatók is felelősségre vonhatók. A rendelet előírásaihoz szorosan kapcsolódik a Piacfelügyeleti törvényünk, amelynek alkalmazása nem nélkülözheti az uniós rendelet ismeretét, különösen, mert a fogalom-meghatározásokat is a rendelet definiálja.

Mindenesetre a veszélyes termékek kiszűrése terén uniós viszonylatban jók vagyunk: szorosan együttműködve a vámhatóságokkal, a hazai fogyasztóvédelmi hatóságok évek óta dobogós helyen végeznek az ún. RAPEX rendszerbe felvitt bejelentések számát illetően. A fogyasztóvédelem terén illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium Mechanikai és Villamos laboratóriumának szakemberei legutóbb a légnedvesítőket és az aromadiffúzorokat tesztelték termékbiztonsági megfelelés szempontjából.

Az ITM sajtóközleményében publikált és egyenesen „gyászosnak” minősített laborvizsgálati eredmények sajnos magukért beszélnek: a legtöbb bevizsgált légpárásító termék használata a penészesedés és az áramütés közepesen súlyos kockázattal jár, aminek alapján az illetékes kormányhivatalok – a forgalmazók önkéntes korrekciós intézkedéseinek megtétele hiányában – elrendelhetik az érintett termékek forgalomból történő kivonását, sőt a fogyasztóktól történő visszahívását is.

Generális elvárás, hogy kizárólag biztonságos termék forgalmazható. A biztonság szempontjait többnyire vagy szabványok, vagy jogszabályok határozzák meg, amelyek ismeretét még a forgalmazóktól is elvárják a hatóságok, az ún. szakmai gondosság körében. A biztonság garantálása ettől még elsődlegesen a gyártók felelőssége, de a szabályozás nem ad egérutat a forgalmazói láncolatban részt vevő többi vállalkozásnak sem. Az importőrök, a gyártó képviselői, a forgalmazók és még a logisztikai szolgáltatók is felelősségre vonhatóak. Utóbbiak például akkor, ha a gyártó által külföldi nyelven biztosított használati és kezelési útmutató nem áll rendelkezésre magyar nyelven. Helytelen jogértelmezésen alapuló tévhit ugyanakkor, hogy itthon minden termékhez magyar nyelvű használati útmutatót kell adni a fogyasztónak. Ilyen általános, minden termékre vonatkoztatható előírás sem az uniós rendeletből, sem a hazai piacfelügyeleti törvényből nem vezethető le” – hangsúlyozza dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

Visszatérve a légpárásítók teszteredményére: érdemes olyat vásárolni, amelynek víztartálya kivehető, takarítható. A készülékek tartályában rendszeres tisztítás és vízcsere nélkül ugyanis penészgombák szaporodhatnak el, spóráik pedig a párologtatott vízzel együtt a levegőbe juthatnak. A fertőzési, allergiás kockázatok szem-irritációt, orrfolyást, köhögést stb. okozhatnak, de komolyabb tünetekhez is vezethetnek, ahogy arra az ITM sajtóközleményében figyelmeztet. Ezen veszélyforrások a készülékek megfelelő szerkezeti kialakításával ugyanakkor elkerülhetők: a párásítók vízzel érintkező összes felületének könnyen elérhetőnek, egyszerűen tisztíthatónak kell lennie.

A laborvizsgálati eredmények a szerkezeti hiányosságokon túl rosszabbat is feltártak: akadt olyan bevizsgált készülék, amelynek elégtelen szigetelése az áramütés kockázatát hordozta. Most, hogy elérkezett a fűtési szezon, ha légnedvesítő berendezés vagy aroma-diffúzor vásárlását fontolgatjuk, érdemes pár percre ellátogatni az ITM honlapjára, mielőtt akár gyermekünk, akár magunk számára vásárolunk egy készüléket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS