90 millió forint bírságot szabott ki a GVH a Lidl Magyarországra – Így reagált a Lidl

2024. 02. 09., 12:10

Megtévesztően kommunikálta a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., hogy a „Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc” – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH Versenytanácsa ezért 90 millió forint bírságot szabott ki, az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra. A GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a cégeknek különös körültekintéssel kell eljárniuk az árakkal kapcsolatos reklámozás során.

A Gazdasági Versenyhivatal 2023 júliusában indított eljárást a Lidl-lel szemben, mert észlelte, hogy a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. a 2023. február 13-tól alkalmazott kereskedelmi kommunikációjában azt állította, hogy a „A Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”. Ez a szlogen az átlagfogyasztó számára valószínűsíthetően azt sugallta, hogy a cég termékkínálata minden egyes többi magyarországi áruházlánchoz képest ténylegesen a legolcsóbb.

A vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában megjelölt, a Pénzcentrum által végzett felmérés vélhetően nem volt alkalmas a vállalkozás piacelsőségi állításának objektív, tényszerű igazolására, mivel az kimondottan szubjektív, nem reprezentatív jellegű volt, valamint a hirdetések közzétételéhez képest egy korábbi időszakra (2022. december 2. – 2023. január 30.) vonatkozott.

A GVH arra a megállapításra jutott, hogy a reklámkampány üzenete az átlagfogyasztók értelmezésében azt jelentette, hogy a Lidl termékei objektíven a legolcsóbbak a versenytársakhoz képest, és ezt a piacelsőségi állítást egy független, harmadik fél által végzett kutatás támasztja alá. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állítás – mutat rá a döntésében a GVH.

A nemzeti versenyhatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy a piacvezető pozíció állítása az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgál a fogyasztók számára, ilyet a GVH Versenytanácsának álláspontja és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben szabad állítani, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív adatokkal, melyek ezt egyértelműen alátámasztják. A vállalkozásoknak ezért különös körültekintéssel kell eljárniuk az árakkal kapcsolatos reklámozás során.

A GVH korábbi gyakorlatának megfelelően megállapította, hogy a piacelsőségi állítások nem voltak megfelelően alátámasztva, így megtéveszthették a fogyasztókat. Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt-re a reklámkampány költségéből kiindulva 90 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. (GVH)

A Lidl állásfoglalása

A Lidl Magyarország a Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott vizsgálata és határozata tekintetében az alábbi állásfoglalást tette:

A Gazdasági Versenyhivatal határozata alapján a Lidl Magyarország kommunikációs hibát vétett, mikor a Debreceni Egyetem és a pénzcentrum.hu által végzett felmérés eredményét a GVH vizsgálata alapján nem megfelelően kommunikálta.

A vállalat célja, hogy kiváló érték ár arányú termékeket kínáljon vásárlói számára. A GVH által működtetett Árfigyelő napi kosara több hónapban átlagosan, a termékek egységára alapján, a Lidlnél volt a legolcsóbb. Ezen túlmenően a hvg.hu és a G7.hu kutatásai alapján is a Lidl végzett az első helyen.

A Lidl elsődleges célja továbbra is az, hogy kiváló ár-érték arányú termékekkel és magas szintű kiszolgálással álljon a vásárlók, a magyar családok rendelkezésére minden nap – olvasható az állásfoglalásban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS