67,3 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a K&H Bankra

2022. 03. 29., 10:59

Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 67,3 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a K&H bankcsoporttal szemben, a K&H Bank Zrt. esetében egyebek közt a hitelkockázatra, az értékvesztés-képzésre, a vállalatirányításra, az IT-biztonságra, a felügyeleti adatszolgáltatásra és az OBA betétnyilvántartásra vonatkozó hiányosságok miatt. A feltárt hibák nem befolyásolják az intézmények biztonságos működését.

A Magyar Nemzeti Bank csoportszintű átfogó vizsgálatot végzett a K&H bankcsoport négy tagjánál (K&H Bank Zrt., K&H Jelzálogbank Zrt., K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és K&H Ingatlanlízing Zrt.) a 2019. március 31-től a vizsgálat lezárultáig tartó időszakot áttekintve.

A jegybank eljárása során a csoportvezető hitelintézetnél, a K&H Bank Zrt.-nél elsősorban a fedezetkezelés, fedezetértékelés és nyilvántartás, az értékvesztés-képzés, a vállalatirányítás, az informatika és információbiztonság, a felügyeleti adatszolgáltatás és az OBA betétnyilvántartás terén állapított meg hiányosságokat.

Mint a vizsgálat feltárta, a K&H Bank számos esetben nem tett eleget határidőben a referenciaadatok KHR-be való átadási kötelezettségének, az adatátadás során jelentős volt továbbá a hibás tételek száma és ezek javítása sem működött megfelelően szabályozottan. Hiányosságok merültek fel emellett az online személyi kölcsönök hitelezési folyamata során az adós jövedelmének megállapítása kapcsán is.

Az MNB megállapította azt is, hogy a bank üzletmenetfolytonossági felkészültsége fejlesztendő, a leányvállalatok hálózati szétválasztása nem biztosított, a kritikus alkalmazások mentéseinek tesztelési gyakorlata felülvizsgálandó. A K&H Bank emellett az összeférhetetlenségek nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatban nem felelt meg minden törvényi előírásnak.

Végül az MNB feltárta azt is, hogy a K&H Bank nem az OBA előírásainak megfelelően állította össze Konszolidált Biztosított Betéti (KBB) adatállományát, ami így az OBA által nem biztosított betéteket is tartalmaz, továbbá nem minden esetben tüntette fel a kamatadó mértékét.

Mindezek nyomán a jegybank a K&H Bank esetében 66,8 millió, a K&H Ingatlanlízingre pedig – a belső ellenőr személyével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt – 500 ezer forint felügyeleti bírságot szabott ki, s kötelezte a két intézményt a hiányosságok kijavítására és a megtett intézkedésekről való beszámolásra. A K&H Jelzálogbank Zrt. és a K&H Faktor Zrt. esetében a vizsgálat nem tárt fel jogszabálysértést.

A bírsággal érintett K&H Bank esetében súlyosbító körülménynek számított, hogy néhány jogszabálysértés ismétlődően merült fel, illetve huzamosabb ideje állt fenn. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor a jegybank, hogy a K&H Bank a vizsgálat során mindvégig együttműködő magatartást tanúsított, s számos jogsértés esetében már a vizsgálat során intézkedéseket tett illetőleg jövőbeli intézkedéseket tervez a szabályszegések kiküszöbölésére. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS