Zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás, lekvár: változhatnak az uniós forgalmazási szabályok

A javasolt felülvizsgálatok célja, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy étrendjük egészségesebbé tétele érdekében megalapozottabb döntéseket hozzanak, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-pazarlás megelőzéséhez – olvasható a Bizottság közleményében.

„A forgalmazási előírások jelentik a közös nyelvet a fogyasztók és a gazdasági szereplők között. Egyrészt pontos információkhoz segítik hozzá a fogyasztókat a vásárolt termékekről, másrészt az EU-ban mindenki számára tisztességes versenyfeltételeket biztosítanak. Mint minden nyelv, idővel ez is változik, akárcsak az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek igényei és szokásai. Javítani szeretnénk a fogyasztóknak értékesített termékek átláthatóságát, csökkenteni kívánjuk az élelmiszer-pazarlást és még inkább ösztönözni szeretnénk a termelőket a fenntartható és egészségesebb termelési módszerek alkalmazására” – mondta Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos.

A Bizottság többek között a következő javaslatokat terjesztette elő:

• Eredetmegjelölés: egyértelműbb és kötelező származási szabályok bevezetése a méz, a diófélék és szárított gyümölcsök, az érlelt banán, valamint a tisztított, feldolgozott és darabolt gyümölcsök és zöldségek (például a csomagolt salátalevelekre) tekintetében. Ezek értelmében a származási országot – vagy keverékek esetében országokat – fel kell tüntetni a címkén. A származási országok felsorolása növeli az átláthatóságot a fogyasztók számára. Ez várhatóan elő fogja mozdítania e termékek uniós előállítását is.
• Élelmiszer-pazarlás: a javasolt felülvizsgálatok az élelmiszer-pazarlással és a csomagolási hulladékkal foglalkoznak. Például az úgynevezett „csúnya” gyümölcsök és zöldségek (melyek külső hibákkal rendelkeznek, de helyi/közvetlen fogyasztásra továbbra is alkalmasak), melyeket a termelők helyben és közvetlenül értékesítenek a fogyasztóknak, mentesülnének a forgalmazási előírások betartása alól. E gyümölcsök „friss” állapotban való értékesítése több lehetőséget kínálhat a fogyasztóknak arra, hogy megfizethetőbb áron vásároljanak friss gyümölcsöt és zöldséget, és a rövid ellátási láncokban tevékenykedő termelők számára is előnyös lehet. Bizonyos, természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli körülmények által érintett termékek is értékesíthetővé válnának, amennyiben fogyasztásuk biztonságos.
• Csomagolás: az adományozásra szánt termékek mentesülhetnek a fő címkézési követelmények alól. Ez visszaszorítaná a bürokráciát és az elhelyezendő címkék számát, és ezáltal megkönnyítené a gazdasági szereplők számára az adományozást. 
• Gyümölcslé: a gyümölcsleveken feltüntethető lesz a „nem tartalmaz hozzáadott cukrokat” állítás annak tudatosítása érdekében, hogy a gyümölcslevek – a gyümölcsnektárokkal ellentétben – eleve nem tartalmazhatnak hozzáadott cukrot. Ezzel a fogyasztók többsége nincs tisztában. Ezenkívül az alacsonyabb cukortartalmú termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet kielégítése érdekében a módosított összetételű gyümölcslevek címkéin elhelyezhetővé válna a „csökkentett cukortartalmú gyümölcslé” felirat. A további egyszerűsítés és a fogyasztók ízléséhez való alkalmazkodás érdekében a „kókuszlé” kifejezés mellett a „kókuszvíz” kifejezést is használhatóvá válna.
• Dzsemek és marmeládok: a dzsemek gyümölcstartalma a késztermék kilogrammjakénti 350 grammról legalább 450 grammra („extra” minőségű termékek esetében pedig 550 grammra) emelkedik. A gyümölcstartalom általános növelésével a fogyasztóknak kínált termékek a jelenleginél kevesebb szabad cukrot és több gyümölcsöt tartalmaznának. A „marmelád” kifejezés, amely használata eddig csak a citrusdzsemek esetében volt engedélyezett, mostantól minden dzsem esetében használható lenne, hogy a termékeket a helyileg leggyakrabban használt néven lehessen nevezni.
• Tojás: a szabad tartásos tojástermelő rendszerek által használt kültéri területeken mostantól elhelyezhetők lesznek szolárpanelek. Ez növelni fogja a megújuló forrásokból előállított energia mennyiségét. A tojások jelölésére közvetlenül a gazdaságokban kerülne sor, ami javítaná a nyomonkövethetőséget.