Zöldsávos uniós határátkelőhelyek, 15 perces határátlépéssel?

2020. 03. 23., 18:45

Annak biztosítására, hogy az uniós szintű ellátási láncok továbbra is működjenek, a tagállamoknak a transzeurópai közlekedési hálózat mentén haladéktalanul ki kell jelölniük valamennyi megfelelő belső határátkelőhelyet („zöldsávos” határátkelőhelyek) – áll az Európai Bizottság „gyakorlati útmutatásában”.

A zöldsávos határátkelőhelyeknek minden áruszállító jármű számára nyitva kell állniuk, függetlenül attól, hogy milyen árut szállítanak. A határátlépés, beleértve mindenfajta ellenőrzést és egészségügyi vizsgálatot, legfeljebb 15 percet vehet igénybe.

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott: „Az uniós közlekedési hálózat összeköti az EU egészét. Útmutatónk célja, hogy megvédje az EU ellátási láncait e nehéz körülmények között, és biztosítsa, hogy mind az áruk, mind a közlekedési dolgozók késedelem nélkül eljuthassanak oda, ahol szükség van rájuk. A határokon átnyúló szállítás kollektív és összehangolt megközelítése ma fontosabb, mint valaha. A zöld sávok emellett kifejezetten a válság frontvonalában lévő közlekedési dolgozók védelmét is szolgálják. Ezek az ajánlások enyhítik a már amúgy is stresszel járó feladatvégzésüket, és nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot biztosítanak munkájukhoz.”

Zöldsávos határátkelőhelyek

A zöldsávos határátkelőhelyeken alkalmazott eljárásokat a feltétlenül szükséges mértékre kell minimalizálni, illetve ésszerűsíteni. Az ellenőrzések és szűrővizsgálatok anélkül végzendők el, hogy a járművezetőknek el kellene hagyniuk a járművüket, és maguknak a járművezetőknek is csak minimális ellenőrzésen kell átesniük. Az áruszállító járművek vezetőitől a személyi azonosító iratukon, a vezetői engedélyükön, valamint szükség esetén a munkáltatói igazolásukon kívül nem kérhető más okmány bemutatása. Az okmányok elektronikus benyújtását/bemutatását el kell fogadni.

Az áruszállító járműveket vagy azok vezetőit nem érheti hátrányos megkülönböztetés a származási és rendeltetési hely, a járművezető állampolgársága vagy a jármű nyilvántartásba vétele szerinti ország alapján.

A kialakult helyzetre való tekintettel a Bizottság nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy átmenetileg függesszék fel a területükön jelenleg érvényben lévő valamennyi úthasználati tilalmat, nevezetesen a hétvégi, az éjszakai és az ágazati tilalmakat.

A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy alakítsanak ki biztonságos átjárást lehetővé tevő közlekedési folyosókat, amelyeken az egyéni járművezetők és utasaik, például egészségügyi és közlekedési dolgozók, valamint – állampolgárságuktól függetlenül – hazaszállítás alatt álló uniós polgárok a transzeurópai közlekedési hálózaton valamennyi szükséges irányban közvetlenül, sürgősséggel áthaladhatnak az országon. Az áthaladóknak a kijelölt útvonalon kell maradniuk és be kell tartaniuk a kötelező minimális pihenőidőket. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy legalább egy üzemelő repülőterük rendelkezésre álljon a hazaszállítás és a nemzetközi segélyjáratok működtetése céljából.

Megerősített együttműködés az uniós tagállamok között és azon túl

Az uniós közlekedési miniszterek március 18-i videokonferenciáját követően a Bizottság létrehozta a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatát és egy platformot, amely tájékoztatást nyújt a tagállamok által a koronavírussal összefüggésben hozott nemzeti közlekedési intézkedésekről. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak támogatniuk kell a zöldsávos határátkelők hatékony működését. A szomszédos nem uniós országok felkérést kapnak, hogy szorosan működjenek együtt ezzel a hálózattal, biztosítva az áruk minden irányba történő áramlását.

A közlekedési dolgozókra vonatkozó szabályok alkalmazása

Annak érdekében, hogy a fuvarozás ne álljon le, a Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok tegyenek lépéseket a nemzetközi fuvarozásban részt vevő munkavállalók szabad mozgásának biztosításáért, mégpedig az összes közlekedési módot érintően. Elsősorban az utazási korlátozásokra, a vízumkötelezettségre és a tüneteket nem mutató közlekedési dolgozók kötelező karantén alá helyezésére vonatkozó szabályoktól kell eltekinteni. A tagállamok például nem írhatják elő, hogy a közlekedési dolgozók orvosi igazolással bizonyítsák megfelelő egészségi állapotukat. A repülőtereken, kikötőkben, vasútállomásokon és más szárazföldi közlekedési csomópontokon fokozott higiéniai és operatív intézkedéseket kell bevezetni a közlekedési dolgozók biztonságának garantálása érdekében. A bizottság feljegyzése tartalmazza a gépjárművezetők koronavírus elleni védelmére vonatkozó ajánlások teljes listáját.

A nemzetközileg elismert szakmai alkalmassági bizonyítványokat elegendőnek kell tekinteni annak igazolásához, hogy a közlekedési dolgozó a nemzetközi fuvarozásban tevékenykedik. Ilyen bizonyítvány hiányában (minthogy nem minden nemzetközi gépjárművezető rendelkezik vele) a munkáltató által aláírt okmányt kell elfogadni.

Ezen elvek alkalmazandók a harmadik országbeli állampolgárokra is, amennyiben részvételük elengedhetetlen a rakomány unión belüli vagy az EU-ba történő szabad mozgásának biztosításához.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS