Zöld szövetséget kötött az Európai Unió és Norvégia

Zöld szövetséget kötött az Európai Unió és Norvégia
2023. 04. 25., 15:22

Az EU és Norvégia zöld szövetséget hozott létre az éghajlat-politikára és a környezetvédelemre irányuló közös erőfeszítéseik, valamint a tiszta energia és az ipari átállás területén folytatott együttműködésük megerősítése érdekében.

A megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök írta alá Brüsszelben.

Von der Leyen elnök a következőket mondta: „Norvégia már régóta megbízható partnere az EU-nak, és azonos elképzeléssel rendelkezünk a kontinens klímasemlegességének megvalósításáról. Célunk társadalmaink és gazdaságaink közös fejlődésének biztosítása, a kibocsátások csökkentése, a természet védelme, energiarendszereink dekarbonizálása és iparágaink ökologizálása mellett. A most létrehozott zöld szövetség még szorosabbra fűzi kapcsolatunkat, és lehetővé teszi, hogy közösen jobb jövőt alakítsunk ki.”

„Norvégia a szomszédunk, a szövetségesünk és a partnerünk. E zöld szövetség alapját a közös értékek, valamint az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezelése iránti kölcsönös, mély elkötelezettség képezi. Együtt fogunk munkálkodni azon, hogy előrelépés történjen a zöld átállás valamennyi aspektusával kapcsolatban: a megújuló energiától, a tiszta közlekedésen és nyersanyagokon át az erdőirtásig, a halászatig, a műanyagokig és a körforgásos gazdaságig. Globális küldetésről lévén szó, egyesített erővel igyekszünk meggyőzni globális partnereinket, hogy kövessék példánkat. Nagy örömömre szolgál, hogy Norvégiával kart karba öltve dolgozunk az egész emberiség javát szolgáló zöldebb, egészségesebb jövő kialakításáért” – tette hozzá Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

A felek megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és legkésőbb 2050-re megvalósítják a klímasemlegességet. Céljuk továbbá, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés a Párizsi Megállapodás szerinti 1,5 °C-os határértéken belül maradjon, és biztosítsák az energiabiztonságot, a környezetvédelmet és az emberi jogok védelmét. Az EU és Norvégia szorosan együtt fog működni a Párizsi Megállapodás és az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 15. Konferenciáján (COP15) a biológiai sokféleségre vonatkozóan elért megállapodás sikeres végrehajtása érdekében.

A zöld szövetség az európai zöld megállapodás keretében létrehozott legátfogóbb kétoldalú együttműködés, amelyben mindkét fél elkötelezi magát a klímasemlegesség mellett, és e cél elérése érdekében összehangolja hazai és nemzetközi éghajlat-politikáját – olvasható az Európai Bizottság közleményében. A 2021-ben aláírt EU-Japán zöld szövetséget követően ez a második ilyen jellegű megállapodás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS