Zöld jelzést kaptak Brüsszelben az észak-balkáni reformprogramok

2024. 10. 25., 14:25

Az Európai Bizottság jóváhagyta Albánia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia reformprogramját.

Az ambiciózus reformprogramokban az öt nyugat-balkáni kormány mélyreható reformok mellett kötelezi el magát, hogy a 2024–2027-es időszakban ösztönözzék a növekedést és az EU-hoz való felzárkózást – hangsúlyozza a Bizottság közleménye. A jóváhagyás kulcsfontosságú feltétele az EU 6 milliárd eurós reform- és növekedési eszköze keretében történő kifizetéseknek, amelyekre az elfogadott reformlépések megvalósulását követően kerül sor. (Bosznia-Hercegovina még nem nyújtotta be hivatalosan a reformprogramját.)

Nagyra értékelem a nyugat-balkáni partnereink által a reformprogramjaik kapcsán elvégzett munkát. Erőfeszítésük azt mutatja, hogy elkötelezettek a növekedési terv sikere mellett. A növekedési terv olyan ütemtervként szolgál, amely révén közelebb hozzuk a Nyugat-Balkán gazdaságait az Unióhoz, valamint hozzáférést és eszközöket nyújtunk vállalataik számára annak érdekében, hogy képesek legyenek részt venni az egységes piacon folyó versenyben” mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

A reformprogramok középpontjában a jogállamiság és más alapkérdések, a kormányzás, a digitális és zöld átállás, a humántőke-fejlesztés és az üzleti környezet kiemelt területein végrehajtandó reformok állnak. Emellett mindegyik kedvezményezett ország javaslatot tett egy-egy olyan jegyzékre, amelyen az eszköz keretében finanszírozandó, a társadalmi-gazdasági növekedés kibontakoztatása szempontjából döntő fontosságú indikatív beruházások szerepelnek. Ezeket a jegyzékeket a nyugat-balkáni beruházási kerettel összefüggésben kell jóváhagyni.

A kifizetésekre 2027-ig évente kétszer kerül sor a nyugat-balkáni partnerek által benyújtott kifizetési kérelmek alapján, az alábbi három feltételcsoport teljesülésétől függően:
Előfeltételek: Fenn kell tartani a demokratikus mechanizmusokat és a jogállamiságot, valamint tiszteletben kell tartani az emberi jogokat. Külön előfeltétel vonatkozik Szerbiára és Koszovóra: e két országnak konstruktívan együtt kell működnie, hogy normalizálják kapcsolataikat, és ezen belül végre kell hajtaniuk a párbeszédről szóló összes megállapodást – mindezek értékelésére az Európai Külügyi Szolgálat szerepének és hozzájárulásának figyelembevételével kerül majd sor.
– Általános feltételek: a pénzeszközök folyósítása előtt teljesíteni kell a makroszintű pénzügyi stabilitásra, valamint a hatékony és eredményes államháztartási gazdálkodásra vonatkozó általános feltételeket.
Kifizetési feltételek: végre kell hajtani azokat a mennyiségi és minőségi lépéseket, amelyeket a reformokon belül meghatároztak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS