Zöld jelzést kapott „Brüsszeltől” az iváncsai akkumulátorcella-gyár állami támogatása

Zöld jelzést kapott „Brüsszeltől” az iváncsai akkumulátorcella-gyár állami támogatása
2022. 03. 22., 15:27

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a Magyarország által az SK On Hungary részére nyújtandó 209 millió euró összegű támogatás összhangban van az uniós állami támogatási szabályokkal.

A beruházási támogatás egy új akkumulátorcella-gyártó üzem megépítését támogatja a Közép-Dunántúl régióban. A támogatás hozzájárul a régió fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez is, miközben megőrzi a versenyt.

A magyar intézkedés

Az SK On Hungary (korábban: SK Battery Hungary) a dél-koreai SK csoport része, amely világszerte különböző iparágakban tevékenykedik, többek között az energiaipar, a vegyipar, továbbá a félvezetők, az információs és kommunikációs technológia, a logisztika és a szolgáltatások területén.

2021 decemberében Magyarország bejelentette a Bizottságnak, hogy 209 millió euró összegű támogatást tervez nyújtani az SK On Hungary vállalatnak a lítium-ion akkumulátorcellákat és az elektromos járművekben használt akkumulátormodulokat gyártó új üzem megépítéséhez.

Az üzem 30 GWh éves kapacitással fog rendelkezni és várhatóan legalább 1900 közvetlen munkahelyet teremt.

A gyártóüzem Iváncsán található a Közép-Dunántúl régióban, amely regionális támogatásra jogosult terület az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján.

A Bizottság értékelése

A Bizottság a támogatási intézkedést az alkalmazandó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014–2020) alapján értékelte, melyet 2021. december 31-ig meghosszabbított. A regionális állami támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az EU kevésbé fejlett régióiban támogassák a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást, valamint előmozdítsák a regionális kohézió megvalósulását az egységes piacon.

A Bizottság megállapította, hogy:

– a beruházási támogatás hozzá fog járulni a munkahelyteremtéshez, továbbá egy hátrányos helyzetű régió gazdasági fejlődéséhez és versenyképességéhez;

– állami finanszírozás hiányában a projektet a Közép-Dunántúlnál fejlettebb európai régióban valósították volna meg; és

– a támogatás arra a minimumra korlátozódik, ami a magyarországi beruházás ösztönzéséhez szükséges és teljesíti a támogatási intenzitásra vonatkozó valamennyi követelményt.

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a projekt regionális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai egyértelműen meghaladják az állami támogatással járó bármilyen lehetséges versenytorzulást. A Bizottság ezért az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta az intézkedést.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS