Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendelet egységes követelményeket állapít meg azon kötvények kibocsátóira vonatkozóan, amelyek környezeti szempontból fenntartható kötvényeik esetében az „európai zöldkötvény” megnevezést kívánják használni.
A környezeti szempontból fenntartható kötvények az egyik fő eszközét jelentik a zöld technológiákhoz, az energia- és erőforrás-hatékonysághoz, valamint a fenntartható közlekedési infrastruktúrához és kutatási infrastruktúrához kapcsolódó beruházások finanszírozásának. Az európai zöldkötvények a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiához fognak igazodni, és világszerte elérhetők lesznek a befektetők számára. A rendelet újabb lépést jelent a fenntartható növekedés és a klímasemleges, erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés finanszírozására vonatkozó uniós stratégia végrehajtása terén. Az új standard elő fogja mozdítani a következetességet és az összehasonlíthatóságot a zöldkötvénypiacon, ami a zöldkötvények kibocsátóinak és az azokat megvásárló befektetőknek egyaránt a javára válik – olvasható a Tanács közleményében.
– A kibocsátók igazolni tudják majd, hogy az uniós taxonómiához igazodó, szabályszerű zöld projekteket finanszíroznak. A zöldrefestés kockázatait csökkentő keretnek köszönhetően erősödni fog a befektetőknek a zöld beruházásokba vetett bizalma, ami végső soron ösztönözni fogja a környezeti szempontból fenntartható projektekbe történő tőkeáramlást.
– A rendelet létrehoz egy nyilvántartásba vételi rendszert és egy felügyeleti keretet az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói számára.
– Annak érdekében, hogy a zöldkötvények piacán általánosan meg lehessen akadályozni a zöldrefestést, a rendelet néhány önkéntes közzétételi követelményt is tartalmaz, amelyet az EU-ban kibocsátott egyéb, környezeti szempontból fenntartható kötvények és fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények esetében lehet alkalmazni.
– Az európai zöldkötvényekből származó valamennyi bevételt olyan gazdasági tevékenységekbe kell befektetni, amelyek összhangban vannak a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiával, feltéve, hogy az már kiterjed a szóban forgó ágazatokra.
– Azon ágazatok esetében, amelyekre az uniós taxonómia még nem terjed ki, valamint egyes jól körülhatárolt tevékenységek esetében 15 százalékos rugalmassági keret lesz alkalmazandó. Ezzel várhatóan biztosítani lehet majd azt, hogy az európai zöldkötvénystandard már az indulásától kezdve alkalmazható legyen.
Az Európai Bizottság 2021. július 6-án terjesztette elő az európai zöldkötvények létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát. Az európai zöldkötvényekről szóló javaslat azt hivatott szabályozni, hogy a környezeti szempontból fenntartható célokat követő kötvények esetében milyen feltételekkel lehet használni az „európai zöldkötvény” megnevezést. A Tanács 2022. április 13-án határozta meg a javaslatra vonatkozó álláspontját. A háromoldalú tárgyalások 2022. július 12-én kezdődtek meg, és a 2023. február 28-án létrejött ideiglenes megállapodással értek véget. Az Európai Parlament a 2023. október 5-i álláspontjában elfogadta a megállapodás tartalmát.
A Tanács 2023. október 23-án elfogadta a rendeletet. A rendelet aláírásra és kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő 20. napon hatályba lép. Alkalmazását a hatálybalépését követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.