Von der Leyen: az EU készen áll a Brexit-tárgyalások folytatására

2019. 12. 13., 08:00

Az Európai Unió várja az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választás eredményét, és készen áll arra, hogy a szigetország uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően minden nyitva maradt kérdéséről folytassa a tárgyalásokat Londonnal – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

A brit Konzervatív Párt földcsuszamlásszerű győzelemmel valószínűleg abszolút többséget szerzett az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választáson a választóhelyiségek zárása után, csütörtök este közzétett exit poll eredménye szerint. Elemzők szerint, ha az exit poll helytállónak bizonyul, bizonyosra vehető, hogy az Egyesült Királyság január 31-én, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határnapján kilép az Európai Unióból.

Ursula von der Leyen Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az EU várja a hivatalos eredményeket és a brit miniszterelnök beszámolóját arról, milyen utat kíván kijelölni országának.

„Az Európai Bizottság készen áll a tárgyalásokra minden szükséges kérdésről, bármilyen forgatókönyv valósul is meg. Megvan a stratégiánk arra, hogy a tárgyalásokat fennakadások nélkül folytassuk” – fogalmazott.

Fontos lesz, hogy az uniós tanács pénteken megadja ehhez a mandátumot – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Charles Michel újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „kíváncsian várjuk, hogy a brit parlament képes lesz-e elfogadni és döntést hozni a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodásról”.

Ha ez teljesül, akkor az EU készen áll a következő lépés megtételére és mandátumot adhat az uniós bizottságnak a tárgyalások folytatására – mondta.

„Az európai országok egységesek, a döntéseik átláthatók, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EU szoros együttműködést tartson fenn az Egyesült Királysággal” – tette hozzá.

„Világos eredmény született, ami azt jelenti, hogy tovább lehet lépni a brit uniós tagság megszűnésének megrekedt folyamatában” – nyilatkozta Stefan Löfven svéd miniszterelnök. „Ha minden forgatókönyv szerint halad, még 11 hónap van a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére. Ez azonban nagyon rövid idő”.

Amélie de Montchalin francia EU-ügyekért felelős miniszter arról beszélt, hogy az Egyesült Királyságban tartott szavazás eredménye a még nyitott kérdések tisztázására ad lehetőséget, és „kikövezi az utat” az európai uniós tárgyalók előtt, hogy elkezdjék a jövőbeli kapcsolatokról szóló vita előkészítését.

Franciaország hónapok óta döntést vár Londontól, hogy csökkentse a franciák, az európaiak és a brit nép számára is bizonytalan időszakot - mondta.

„Ami ma este biztossá válik, hogy a dolgok tisztázódnak, noha még várnunk kell a végleges eredményekre” – fogalmazott.

A francia miniszter hozzátette: „a Brexit esetében a legfontosabb dolog nem az elválás maga, hanem az, amit azután építeni fogunk”.

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS