Az Európai Unió bíróságának keddi határozata szerint az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében a legszükségesebb mértékre kell korlátozni a légi utasok adatainak rögzítését, amelynek a célja egyébként a bűnmegelőzés.
Az utasnyilvántartási adatállományról szóló (PNR) irányelvet 2016-ban fogadták el az EU-ban. A szabályozás lehetővé teszi a rendfenntartó és az igazságszolgáltatási hatóságok számára, hogy hozzáférjenek az unióba érkező és onnan induló légi járatok utasainak adataihoz a bűnmegelőzés és a biztonság fenntartása érdekében.
2017-ben egy belgiumi emberi jogi szervezet keresetet nyújtott be az irányelvvel szemben egy belga bíróságon arra hivatkozva, hogy a szabályozás sérti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. A szervezet kifogásolta továbbá a PNR-adatok széles körű jellegét, valamint ezen adatok gyűjtésének, továbbításának és kezelésének általános módszerét.
Álláspontjuk szerint a szabályozás emellett a személyek szabad mozgáshoz való jogát is sérti, mivel közvetetten visszaállítja a határellenőrzést azáltal, hogy a PNR-rendszert az EU-n belüli légi járatokra, illetve más közlekedési eszközökre is kiterjeszti.
Az uniós bíróság kedden kimondta, hogy a PNR-irányelv alkalmazását a terrorista bűncselekmények elleni küzdelemre kell korlátozni. „Terrorfenyegetettség hiányában az irányelv alkalmazása nem terjedhet ki az EU-n belüli járatok összességére. Alkalmazását olyan EU-n belüli légi járatokra, illetve repülőterekre kell korlátozni, amelyekkel kapcsolatban az érintett tagállam is szükségesnek ítéli” – hangsúlyozta határozatában a luxemburgi székhelyű testület.
A bíróság azt is kimondta, hogy a PNR-adatokat gyűjtő egység nem használhat mesterséges intelligencián alapuló technológiákat az öntanuló rendszerek keretében, amelyek képesek emberi beavatkozás és ellenőrzés nélkül módosítani az értékelési folyamatot.
MTI/Andits Eszter, Brüsszel
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.