Az Európai Unió bíróságának keddi határozata szerint az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében a legszükségesebb mértékre kell korlátozni a légi utasok adatainak rögzítését, amelynek a célja egyébként a bűnmegelőzés.
Az utasnyilvántartási adatállományról szóló (PNR) irányelvet 2016-ban fogadták el az EU-ban. A szabályozás lehetővé teszi a rendfenntartó és az igazságszolgáltatási hatóságok számára, hogy hozzáférjenek az unióba érkező és onnan induló légi járatok utasainak adataihoz a bűnmegelőzés és a biztonság fenntartása érdekében.
2017-ben egy belgiumi emberi jogi szervezet keresetet nyújtott be az irányelvvel szemben egy belga bíróságon arra hivatkozva, hogy a szabályozás sérti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. A szervezet kifogásolta továbbá a PNR-adatok széles körű jellegét, valamint ezen adatok gyűjtésének, továbbításának és kezelésének általános módszerét.
Álláspontjuk szerint a szabályozás emellett a személyek szabad mozgáshoz való jogát is sérti, mivel közvetetten visszaállítja a határellenőrzést azáltal, hogy a PNR-rendszert az EU-n belüli légi járatokra, illetve más közlekedési eszközökre is kiterjeszti.
Az uniós bíróság kedden kimondta, hogy a PNR-irányelv alkalmazását a terrorista bűncselekmények elleni küzdelemre kell korlátozni. „Terrorfenyegetettség hiányában az irányelv alkalmazása nem terjedhet ki az EU-n belüli járatok összességére. Alkalmazását olyan EU-n belüli légi járatokra, illetve repülőterekre kell korlátozni, amelyekkel kapcsolatban az érintett tagállam is szükségesnek ítéli” – hangsúlyozta határozatában a luxemburgi székhelyű testület.
A bíróság azt is kimondta, hogy a PNR-adatokat gyűjtő egység nem használhat mesterséges intelligencián alapuló technológiákat az öntanuló rendszerek keretében, amelyek képesek emberi beavatkozás és ellenőrzés nélkül módosítani az értékelési folyamatot.
MTI/Andits Eszter, Brüsszel
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.