Varga Mihály: Nem kell adót emelnünk

2022. 03. 15., 17:36

Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz, az EU-ban nem lesznek olyan szankciók, amelyek az olaj- vagy a gázellátást érintenék – szögezte le Varga Mihály pénzügyminiszter kedden az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

A pénzügyminiszter kijelentette: az orosz energiahordozók elzárását követelőknek is be kell látniuk, hogy energiabiztonsági, valamint versenyképességi szempontok miatt sem lehet lecserélni az orosz kőolaj és gáz beszerzését.

Varga Mihály arra is kitért, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek szomszédosok Ukrajnával, rendkívüli terhet viselnek az orosz-ukrán háború miatt, ezek a tagországok fogadják be a legtöbb ukrán menekültet, és ezen államok gazdaságait érintik leginkább a háború következményei és az Oroszország elleni szankciók hatásai.

„Ezeknek a tagállamoknak most jelentős pluszköltségeik vannak, amelyek enyhítéséhez az EU-nak is minél gyorsabban hozzá kell járulnia” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: a keddi tanácskozáson felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország már évek óta kéri Brüsszel támogatását a déli határ védelméhez, ami most is időszerű lenne.

Az uniós tagállamok szakminiszterei kedden a társasági adó globális szintű minimális mértékéről is vitáztak. Varga Mihály ezzel összefüggésben azt nyilatkozta: Magyarország az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalást folytatott az OECD szintjén elért globális megállapodásnak az uniós jogba való átültetésére irányuló javaslatról. Mint mondta, az EU Tanácsának francia elnöksége „komoly munkát végzett, és így pozitív jelzést kapott a magyar kormány arról, hogy a magyarországi adóalkalmazásban továbbra is fent lehet tartani a kedvezményeket”.

„A megállapodás magyar részről rendben van, nem kell adót emelnünk, vállalkozásaink döntő többségére számára továbbra is a kedvezményes 9 százalékos kulcsot tudjuk fenntartani, így meg tudjuk védeni a hazánkban működő cégek érdekeit” – jelentette ki.

A koronavírus-járvány negatív hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alapokról a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: arra ösztönöznénk az EU adminisztrációját, hogy minél gyorsabban zárjuk le az egyeztetéseket, hogy megkapjuk ezeket a forrásokat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS