Az európai beruházási terv – a Juncker-terv – az elindítása óta eltelt négy évben az eredeti célt és a várakozásokat meghaladva 360 milliárd euró összegben mozgósított beruházásokat, amely összeg kétharmada magánforrásból származott – tájékoztatott az Európai Bizottság.
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatásának köszönhetően 850 000 kis- és középvállalkozás jut könnyebben finanszírozáshoz. A becslések szerint az ESBA már eddig is több mint 750 000 munkahelyet támogatott, és 2020-ig várhatóan 1,4 millió munkahely létrejöttét segíti, javítva sok millió európai család helyzetét – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Az európai beruházási terv már eddig is 0,6 százalékkal növelte az uniós GDP-t, és ez a szám 2020-ig várhatóan 1,3 százalékra emelkedik.
Az európai beruházási tervet 2014 novemberében indították el azzal a céllal, hogy visszafordítsák a csökkenő beruházási szintek trendjét, és Európa a gazdasági fellendülés útjára lépjen. Az innovatív beruházási megközelítéssel – vagyis a közforrások korlátozott mértékű, az Európai Beruházási Bank Csoportnak nyújtott uniós költségvetési garancia melletti felhasználásával – a kezdetek óta tekintélyes összegű magán- és közforrást sikerül mozgósítani az uniós gazdaság stratégiai ágazataiban, például az infrastruktúra és a lakhatás, a kutatás-fejlesztés, az új technológiai és termelési módszerek, az oktatás és a készségek, valamint a karbonszegény gazdaságra való átállás terén.
Az európai beruházási terv 2018 júliusában túlteljesítette eredeti, 315 milliárd eurós beruházási célját. Az ESBA keretében 993 műveletet hagytak jóvá, ami várhatóan 360 milliárd eurónyi beruházást teremt a 28 uniós tagállamban, az új cél pedig 500 milliárd euró összegű beruházás mozgósítása 2020-ig.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.