Várakozáson felül „mozgósít” a Juncker-terv

2018. 11. 22., 14:28

Az európai beruházási terv – a Juncker-terv – az elindítása óta eltelt négy évben az eredeti célt és a várakozásokat meghaladva 360 milliárd euró összegben mozgósított beruházásokat, amely összeg kétharmada magánforrásból származott – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatásának köszönhetően 850 000 kis- és középvállalkozás jut könnyebben finanszírozáshoz. A becslések szerint az ESBA már eddig is több mint 750 000 munkahelyet támogatott, és 2020-ig várhatóan 1,4 millió munkahely létrejöttét segíti, javítva sok millió európai család helyzetét – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az európai beruházási terv már eddig is 0,6 százalékkal növelte az uniós GDP-t, és ez a szám 2020-ig várhatóan 1,3 százalékra emelkedik.

Az európai beruházási tervet 2014 novemberében indították el azzal a céllal, hogy visszafordítsák a csökkenő beruházási szintek trendjét, és Európa a gazdasági fellendülés útjára lépjen. Az innovatív beruházási megközelítéssel – vagyis a közforrások korlátozott mértékű, az Európai Beruházási Bank Csoportnak nyújtott uniós költségvetési garancia melletti felhasználásával – a kezdetek óta tekintélyes összegű magán- és közforrást sikerül mozgósítani az uniós gazdaság stratégiai ágazataiban, például az infrastruktúra és a lakhatás, a kutatás-fejlesztés, az új technológiai és termelési módszerek, az oktatás és a készségek, valamint a karbonszegény gazdaságra való átállás terén.

Az európai beruházási terv 2018 júliusában túlteljesítette eredeti, 315 milliárd eurós beruházási célját. Az ESBA keretében 993 műveletet hagytak jóvá, ami várhatóan 360 milliárd eurónyi beruházást teremt a 28 uniós tagállamban, az új cél pedig 500 milliárd euró összegű beruházás mozgósítása 2020-ig.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS