Változtatna az uniós döntéshozás menetén (is) az Európai Parlament

2022. 06. 09., 21:37

„Az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén.”

Az Európai Parlament felszólította az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az uniós szerződések felülvizsgálatának megkezdéséhez, az erről szóló állásfoglalást június 9-én fogadták el.

A képviselők a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az alábbi változtatásokat kérik az uniós szerződésekben:

– felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az Unió cselekvési képességének javítása érdekében, többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén, az ún. áthidaló klauzulák esetében és vészhelyzet alkalmával;

– módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során, a védelmi, és a szociális és gazdaságpolitika területén;

– biztosítani kell, hogy a szociális jogok európai pillérét teljes egészében végrehajtják és az a Szerződés részévé válik;

– támogatni kell az uniós gazdaság ellenálló- és versenyképesége megerősítését, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra, a versenyképesség ellenőrzésére és a méltányos, zöld és digitális átmenetre fókuszáló beruházásokra;

– a Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társ-jogalkotóvá kellene válnia; és

– meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit (a Szerződés 7. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartáját).

Az állásfoglalást  355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el.

csütörtöki vitában nem szólalt fel magyarországi képviselő.

A következő lépések

Most a 27 tagállami állam- és kormányfőn a sor, hogy egyszerű többséggel egy, európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből álló konvent összehívása mellett döntsön. Több képviselő szorgalmazta, hogy ez már a soron következő, június 23-24-i csúcstalálkozón megtörténjen annak érdekében, hogy az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek és az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményei hasznosuljanak.

A Bizottság várhatóan június közepén jelenti be, hogy a konferencia eredményének ismeretében milyen lépéseket tervez. A Parlament Alkotmányos ügyekért felelős bizottsága pedig már dolgozik egy jelentésen, amely a konvent összehívására számítva a Parlament által a szerződésekben kért változtatásokat tartalmazza majd.

49 javaslat, 320 intézkedés, 178 ajánlás

Május 9-én az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, a Tanács elnökségét képviselő Emmanuel Macron francia elnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a vezető testület társelnökeitől átvette a konferencia végeredményét tartalmazó jelentést. A jelentés összesen 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott konkrét célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 320 intézkedéssel kilenc témakörön belül. A javaslatok az európai polgári vitacsoportok 178 ajánlásán, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain, és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS