„Az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén.”
Az Európai Parlament felszólította az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az uniós szerződések felülvizsgálatának megkezdéséhez, az erről szóló állásfoglalást június 9-én fogadták el.
A képviselők a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az alábbi változtatásokat kérik az uniós szerződésekben:
– felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az Unió cselekvési képességének javítása érdekében, többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén, az ún. áthidaló klauzulák esetében és vészhelyzet alkalmával;
– módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során, a védelmi, és a szociális és gazdaságpolitika területén;
– biztosítani kell, hogy a szociális jogok európai pillérét teljes egészében végrehajtják és az a Szerződés részévé válik;
– támogatni kell az uniós gazdaság ellenálló- és versenyképesége megerősítését, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra, a versenyképesség ellenőrzésére és a méltányos, zöld és digitális átmenetre fókuszáló beruházásokra;
– a Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társ-jogalkotóvá kellene válnia; és
– meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit (a Szerződés 7. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartáját).
Az állásfoglalást 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el.
A csütörtöki vitában nem szólalt fel magyarországi képviselő.
Most a 27 tagállami állam- és kormányfőn a sor, hogy egyszerű többséggel egy, európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből álló konvent összehívása mellett döntsön. Több képviselő szorgalmazta, hogy ez már a soron következő, június 23-24-i csúcstalálkozón megtörténjen annak érdekében, hogy az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek és az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményei hasznosuljanak.
A Bizottság várhatóan június közepén jelenti be, hogy a konferencia eredményének ismeretében milyen lépéseket tervez. A Parlament Alkotmányos ügyekért felelős bizottsága pedig már dolgozik egy jelentésen, amely a konvent összehívására számítva a Parlament által a szerződésekben kért változtatásokat tartalmazza majd.
Május 9-én az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, a Tanács elnökségét képviselő Emmanuel Macron francia elnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a vezető testület társelnökeitől átvette a konferencia végeredményét tartalmazó jelentést. A jelentés összesen 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott konkrét célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 320 intézkedéssel kilenc témakörön belül. A javaslatok az európai polgári vitacsoportok 178 ajánlásán, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain, és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”