Változtatna az uniós döntéshozás menetén (is) az Európai Parlament

2022. 06. 09., 21:37

„Az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén.”

Az Európai Parlament felszólította az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az uniós szerződések felülvizsgálatának megkezdéséhez, az erről szóló állásfoglalást június 9-én fogadták el.

A képviselők a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az alábbi változtatásokat kérik az uniós szerződésekben:

– felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az Unió cselekvési képességének javítása érdekében, többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén, az ún. áthidaló klauzulák esetében és vészhelyzet alkalmával;

– módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során, a védelmi, és a szociális és gazdaságpolitika területén;

– biztosítani kell, hogy a szociális jogok európai pillérét teljes egészében végrehajtják és az a Szerződés részévé válik;

– támogatni kell az uniós gazdaság ellenálló- és versenyképesége megerősítését, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra, a versenyképesség ellenőrzésére és a méltányos, zöld és digitális átmenetre fókuszáló beruházásokra;

– a Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társ-jogalkotóvá kellene válnia; és

– meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit (a Szerződés 7. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartáját).

Az állásfoglalást  355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el.

csütörtöki vitában nem szólalt fel magyarországi képviselő.

A következő lépések

Most a 27 tagállami állam- és kormányfőn a sor, hogy egyszerű többséggel egy, európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből álló konvent összehívása mellett döntsön. Több képviselő szorgalmazta, hogy ez már a soron következő, június 23-24-i csúcstalálkozón megtörténjen annak érdekében, hogy az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek és az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményei hasznosuljanak.

A Bizottság várhatóan június közepén jelenti be, hogy a konferencia eredményének ismeretében milyen lépéseket tervez. A Parlament Alkotmányos ügyekért felelős bizottsága pedig már dolgozik egy jelentésen, amely a konvent összehívására számítva a Parlament által a szerződésekben kért változtatásokat tartalmazza majd.

49 javaslat, 320 intézkedés, 178 ajánlás

Május 9-én az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, a Tanács elnökségét képviselő Emmanuel Macron francia elnök és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a vezető testület társelnökeitől átvette a konferencia végeredményét tartalmazó jelentést. A jelentés összesen 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott konkrét célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 320 intézkedéssel kilenc témakörön belül. A javaslatok az európai polgári vitacsoportok 178 ajánlásán, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain, és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS