Vállalkozások az EU-ban: friss számok az Eurostattól

2023. 12. 12., 18:10

2022-ben az Európai Unióban 32 millió vállalkozás működött, amelyek együtt 160 millió főt foglalkoztattak és 38 000 milliárd eurós nettó árbevételt könyveltek el.

Az Eurostat legfrissebb, 2022-es adatai szerint a vállalkozások 99 százaléka (31,7 millió) legfeljebb 49 főt foglalkoztató mikro- vagy kisvállalkozás volt, amelyek együtt a vállalkozásokban foglalkoztatottak közel felét (49 százalékát) foglalkoztatták. Ezek a vállalkozások 12 200 milliárd euró nettó forgalmat könyveltek el (azaz a teljes nettó forgalom 32 százalékát).

50–249 főt foglalkoztató közepes méretű vállalkozásokból 247 000 működött az EU-ban 2022-ben, ők adták az összes vállalkozás 0,8 százalékát, az összes foglalkoztatott 15 százaléka (24,6 millió fő) dolgozott náluk, és együtt a teljes nettó forgalom 18 százalékát (6800 milliárd euró) könyvelték el.

A 249 főnél több alkalmazottal rendelkező 53 000 nagyvállalat az összes vállalkozásnak mindössze 0,2 százalékát tette ki, de a munkaerő több mint egyharmadát (35 százalékát, 56,5 millió főt) ezek a cégek foglalkoztatták, a nettó árbevételből pedig egy 50 százalékos (19 200 eurós) „szeletet” mondhattak magukénak.

A forgalom szempontjából az iparvállalatok súlya a legnagyobb, amelye 2022-ben a 13 500 milliárd eurós forgalmat értek el (ez a teljes nettó forgalom 35 százaléka). Az iparban mindössze 2,4 millió vállalat működött 2022-ben (a vállalkozások összlétszámának mindössze 8 százaléka), de a vállalkozásoknál dolgozó munkaerő 21 százaléka (33,1 millió fő) itt dolgozott.

A kereskedelem területén 5,8 millió vállalkozás működött 2022-ben (az összes vállalkozás 18 százaléka), a foglalkoztatás terén ennek a szektornak a súlya 19 százalékos volt (ami 29,8 millió főt jelent), a teljes bevételből ugyanakkor nagyobb, (11 200 milliárd eurós, 29 százalékos) szeletet hasított ki.

Az építőipar területén 3,8 millió vállalkozás működött (az összes vállalkozás 12 százaléka), 13,7 millió foglalkoztatottal (9 százalék) és 2100 milliárd eurós forgalommal (6 százalék).

A szolgáltatás-szektorban – a szállítás és raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az oktatás, a humán-egészségügyi és szociális ellátás, a művészet, a szórakoztatás és szabadidő stb. területén – 19,9 millió vállalkozás működött 2022-ben (a vállalkozások 62 százaléka). Az összes foglalkoztatott több mint fele (52 százalék, 83,3 millió fő) itt dolgozott, de a nettó árbevételnek így is „csak” 30 százalékát (11 400 milliárd euró) sikerült elkönyvelni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS