Az Európai Bizottság megállapította, hogy Horvátország készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót, így az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik.
A következtetés a 2022. évi konvergenciajelentésben szerepel, amely értékeli a Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország előrehaladását az euróövezeti csatlakozás felé. Ez az a hét euróövezeten kívüli tagállam, amely jogilag kötelezettséget vállalt az euróövezethez való csatlakozásra. A jelentés a következő megállapításra jutott
– Csak Horvátország és Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot.
– Valamennyi tagállam teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, kivéve Romániát, amely az egyetlen olyan tagállam, amellyel szemben túlzotthiány-eljárás van folyamatban.
– Bulgária és Horvátország az a két tagállam, amely megfelel az átváltási kritériumnak.
– Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot.
A jelentés megállapítja, hogy Horvátország megfelel a négy nominális konvergenciakritériumnak, és jogszabályai teljes mértékben összeegyeztethetők a Szerződés követelményeivel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányával.
A Bizottság értékelése alapján és gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezőket – így a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, a munkaerő- és pénzügyi piacok integrációját – is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Horvátország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A Bizottság ezért az euró horvátországi bevezetéséről szóló tanácsi határozatra és tanácsi rendeletre irányuló javaslatokat is elfogadott.
A Tanács – az eurócsoportban és az Európai Tanácsban folytatott megbeszéléseket, valamint az Európai Parlament és az EKB véleményét követően – július első felében hozza meg az euró horvátországi bevezetéséről szóló végleges határozatokat.
A jelentés megállapítja, hogy a jogszabályok Horvátország kivételével az értékelt euróövezeten kívüli tagállamok egyikében sem teljes mértékben összeegyeztethetőek a GMU jogszabályaival, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányával.
A Bizottság a Szerződésben említett olyan további tényezőket is megvizsgált, amelyeket figyelembe kell venni a konvergencia fenntarthatóságának értékelésekor. Ez az elemzés azt mutatja, hogy a vizsgált tagállamok gazdasági és pénzügyi szempontból összességében jól integráltak az EU-ba. Néhányuk azonban makrogazdaságilag továbbra is sebezhető, és/vagy üzleti környezetükkel és intézményi keretükkel kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek, amelyek kockázatot jelenthetnek a konvergenciafolyamat fenntarthatóságára nézve.
A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben meghatározott reformok és beruházások hatékony végrehajtása révén megoldást jelent majd a legfontosabb makrogazdasági kihívásokra nézve. Magyarország és Lengyelország esetében a Bizottság jelenleg vizsgálja a terveket annak érdekében, hogy valamennyi értékelési kritérium teljesüljön.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A mai napon Horvátország jelentős lépést tett közös valutánk, az euró bevezetése felé. Az uniós csatlakozást követően kevesebb mint egy évtizeddel Horvátország immár készen áll arra, hogy január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez. A csatlakozás megszilárdítja Horvátország gazdaságát, és előnyökkel jár a polgárok, a vállalkozások és a társadalom egésze számára. Az euró horvátországi bevezetése az eurót is erősebbé teszi. Húsz évvel az első bankjegyek bevezetése után az euró a világ egyik legerősebb valutájává vált, ami Unió-szerte polgárok millióinak megélhetését javítja. Az euró Európa erejének és egységének szimbóluma. Gratulálok Horvátországnak!”
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Horvátország nagyfokú elkötelezettségről, gondosságról és kitartásról tett tanúbizonyságot az euró 2023. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése tekintetében. Az európai közös valuta bevezetésével teljessé válik Horvátország európai uniós integrációja, kevesebb mint egy évtizeddel az ország uniós csatlakozását követően. Ez kiemelkedő eredmény, amely valódi előnyökkel jár a horvát lakosság és vállalkozások számára, és ellenállóbbá teszi Horvátország gazdaságát. Emellett arról tanúskodik, hogy az euró továbbra is vonzó és sikeres globális valuta. Valutánk Európa erejének, egységének és szolidaritásának szimbóluma egy olyan időszakban, amikor a szomszédságunkban dúló háború próbára teszi az említett értékek iránti elkötelezettségünket.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos szerint: „A mai nap történelmi mérföldkőnek számít Horvátország európai integrációjának folyamatában. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a horvát hatóságok elszántan törekedtek az euróövezeti csatlakozás feltételeinek teljesítésére. Horvátország lakossága hamarosan csatlakozhat ahhoz a 340 millió európai polgárhoz, akik már jelenleg is fizetőeszközként használják az eurót, ami a stabilitás záloga ezekben a viharos időkben. Az euró fizikai pénzként való megszületésének huszadik évfordulóján az egész euróövezet várakozással tekint a huszadik tag csatlakozása elé.”
Az Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság által készített konvergenciajelentés alapján dönt arról, hogy egy adott tagállam teljesíti-e az euróövezethez való csatlakozás feltételeit.
Az Európai Bizottság konvergenciajelentése az EKB konvergenciajelentésétől elkülönülten, de azzal párhuzamosan kerül közzétételre.
Konvergenciajelentés kétévente készül, vagy akkor, amikor egy tagállam kifejezetten kéri az euróövezeti csatlakozásra való felkészültségének értékelését – amint ezt például Lettország 2013-ban tette.
Dánia kivételével minden uniós tagállam jogi kötelezettséget vállalt az euróövezethez való csatlakozásra. Dánia a Maastrichti Szerződés keretében a kívülmaradás lehetőségét választotta, így e jelentés rá nem terjed ki.
A Covid19-világjárvány és az azt követő 2021. évi gazdasági fellendülés nagyon jelentős hatást gyakorolt a 2022. évi konvergenciajelentés megállapításaira, a 2022 februárjában kezdődött Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított orosz invázió azonban mérsékelten hatott a jelentés elkészítéséhez felhasznált adatokra. A Bizottság által 2022. május 16-án közzétett (2022. tavaszi bizottsági gazdasági előrejelzés) és a konvergencia fenntarthatóságának értékelésére használt 2022-es és 2023-as gazdasági előrejelzések teljes mértékben figyelembe veszik, hogy az Oroszország katonai agressziója által kiváltott válság és egyéb aktuális gazdasági fejlemények milyen mértékben befolyásolják a gazdasági konvergencia mutatóit.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.