Ursula von der Leyen: „Gratulálok Horvátországnak!”

2022. 06. 02., 10:07

Az Európai Bizottság megállapította, hogy Horvátország készen áll arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót, így az euróövezeti tagállamok száma húszra emelkedik.

A következtetés a 2022. évi konvergenciajelentésben szerepel, amely értékeli a Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország előrehaladását az euróövezeti csatlakozás felé. Ez az a hét euróövezeten kívüli tagállam, amely jogilag kötelezettséget vállalt az euróövezethez való csatlakozásra. A jelentés a következő megállapításra jutott

– Csak Horvátország és Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot.

– Valamennyi tagállam teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, kivéve Romániát, amely az egyetlen olyan tagállam, amellyel szemben túlzotthiány-eljárás van folyamatban.

– Bulgária és Horvátország az a két tagállam, amely megfelel az átváltási kritériumnak.

– Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot.

A jelentés megállapítja, hogy Horvátország megfelel a négy nominális konvergenciakritériumnak, és jogszabályai teljes mértékben összeegyeztethetők a Szerződés követelményeivel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányával.

Az euró Horvátország általi bevezetése

A Bizottság értékelése alapján és gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezőket – így a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, a munkaerő- és pénzügyi piacok integrációját – is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Horvátország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A Bizottság ezért az euró horvátországi bevezetéséről szóló tanácsi határozatra és tanácsi rendeletre irányuló javaslatokat is elfogadott.

A Tanács – az eurócsoportban és az Európai Tanácsban folytatott megbeszéléseket, valamint az Európai Parlament és az EKB véleményét követően – július első felében hozza meg az euró horvátországi bevezetéséről szóló végleges határozatokat.

A felkészültség átfogó értékelése

A jelentés megállapítja, hogy a jogszabályok Horvátország kivételével az értékelt euróövezeten kívüli tagállamok egyikében sem teljes mértékben összeegyeztethetőek a GMU jogszabályaival, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányával.

A Bizottság a Szerződésben említett olyan további tényezőket is megvizsgált, amelyeket figyelembe kell venni a konvergencia fenntarthatóságának értékelésekor. Ez az elemzés azt mutatja, hogy a vizsgált tagállamok gazdasági és pénzügyi szempontból összességében jól integráltak az EU-ba. Néhányuk azonban makrogazdaságilag továbbra is sebezhető, és/vagy üzleti környezetükkel és intézményi keretükkel kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek, amelyek kockázatot jelenthetnek a konvergenciafolyamat fenntarthatóságára nézve.

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben meghatározott reformok és beruházások hatékony végrehajtása révén megoldást jelent majd a legfontosabb makrogazdasági kihívásokra nézve. Magyarország és Lengyelország esetében a Bizottság jelenleg vizsgálja a terveket annak érdekében, hogy valamennyi értékelési kritérium teljesüljön.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A mai napon Horvátország jelentős lépést tett közös valutánk, az euró bevezetése felé. Az uniós csatlakozást követően kevesebb mint egy évtizeddel Horvátország immár készen áll arra, hogy január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez. A csatlakozás megszilárdítja Horvátország gazdaságát, és előnyökkel jár a polgárok, a vállalkozások és a társadalom egésze számára. Az euró horvátországi bevezetése az eurót is erősebbé teszi. Húsz évvel az első bankjegyek bevezetése után az euró a világ egyik legerősebb valutájává vált, ami Unió-szerte polgárok millióinak megélhetését javítja. Az euró Európa erejének és egységének szimbóluma. Gratulálok Horvátországnak!”

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Horvátország nagyfokú elkötelezettségről, gondosságról és kitartásról tett tanúbizonyságot az euró 2023. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése tekintetében. Az európai közös valuta bevezetésével teljessé válik Horvátország európai uniós integrációja, kevesebb mint egy évtizeddel az ország uniós csatlakozását követően. Ez kiemelkedő eredmény, amely valódi előnyökkel jár a horvát lakosság és vállalkozások számára, és ellenállóbbá teszi Horvátország gazdaságát. Emellett arról tanúskodik, hogy az euró továbbra is vonzó és sikeres globális valuta. Valutánk Európa erejének, egységének és szolidaritásának szimbóluma egy olyan időszakban, amikor a szomszédságunkban dúló háború próbára teszi az említett értékek iránti elkötelezettségünket.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos szerint: „A mai nap történelmi mérföldkőnek számít Horvátország európai integrációjának folyamatában. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a horvát hatóságok elszántan törekedtek az euróövezeti csatlakozás feltételeinek teljesítésére. Horvátország lakossága hamarosan csatlakozhat ahhoz a 340 millió európai polgárhoz, akik már jelenleg is fizetőeszközként használják az eurót, ami a stabilitás záloga ezekben a viharos időkben. Az euró fizikai pénzként való megszületésének huszadik évfordulóján az egész euróövezet várakozással tekint a huszadik tag csatlakozása elé.”

A konvergencajelentés

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság által készített konvergenciajelentés alapján dönt arról, hogy egy adott tagállam teljesíti-e az euróövezethez való csatlakozás feltételeit.

Az Európai Bizottság konvergenciajelentése az EKB konvergenciajelentésétől elkülönülten, de azzal párhuzamosan kerül közzétételre.

Konvergenciajelentés kétévente készül, vagy akkor, amikor egy tagállam kifejezetten kéri az euróövezeti csatlakozásra való felkészültségének értékelését – amint ezt például Lettország 2013-ban tette.

Dánia kivételével minden uniós tagállam jogi kötelezettséget vállalt az euróövezethez való csatlakozásra. Dánia a Maastrichti Szerződés keretében a kívülmaradás lehetőségét választotta, így e jelentés rá nem terjed ki.

A Covid19-világjárvány és az azt követő 2021. évi gazdasági fellendülés nagyon jelentős hatást gyakorolt a 2022. évi konvergenciajelentés megállapításaira, a 2022 februárjában kezdődött Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított orosz invázió azonban mérsékelten hatott a jelentés elkészítéséhez felhasznált adatokra. A Bizottság által 2022. május 16-án közzétett (2022. tavaszi bizottsági gazdasági előrejelzés) és a konvergencia fenntarthatóságának értékelésére használt 2022-es és 2023-as gazdasági előrejelzések teljes mértékben figyelembe veszik, hogy az Oroszország katonai agressziója által kiváltott válság és egyéb aktuális gazdasági fejlemények milyen mértékben befolyásolják a gazdasági konvergencia mutatóit.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-22 09:10:00
Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből, amely szerint a lakosság készpénz- és hitelállománya is csúcsot döntött.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS