„Figyelmeztető jelek is megjelennek, amelyek hosszabb távú rendszerszintű erőfeszítéseket tesznek szükségessé a méltányosság javítása és a tanárhiány kezelése érdekében.”
Az Európai Bizottság jóváhagyta az európai oktatási térség megvalósítása felé tett előrelépésről szóló jelentését. A jelentés számba veszi a folyamatban lévő uniós kezdeményezéseket és tendenciákat az oktatásra és képzésre vonatkozó uniós szintű célok elérése felé tett előrelépésről, valamint meghatározza a 2025-ös mérföldkőhöz kapcsolódó feladatokat.
A folyamatban lévő 40 uniós szintű kezdeményezés stratégiai szakpolitikai intézkedéseket foglal magában a vegyes tanulástól kezdve a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásig, továbbá tartalmazza az európai egyetemi stratégiát, valamint uniós finanszírozású projekteket, mint például a tanárképző akadémiákat, az „Oktatás az éghajlatért” koalíciót és a szakképzési kiválósági központokat. Emellett a Bizottság nyomon követte a – például a dezinformációval vagy a minőségi beruházásokkal foglalkozó – szakértői csoportok munkáját, valamint sor került az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület inkluzívabbá tételét célzó intézkedésekre is. Az európai oktatási térség iránti közös elkötelezettségnek köszönhetően ezek a kezdeményezések megerősítik a tagállamok által tett intézkedéseket.
Ez a közös nemzeti és uniós megközelítés különösen hatékonyan kezelte az elmúlt két évben az uniós oktatási és képzési rendszerek előtt álló új kihívásokat, mint amilyen a Covid19-világjárvány hatása és a menekült tanulók és tanárok fogadása Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően – olvasható a Bizottság közleményében.
Az Oktatási és Képzési Figyelő az uniós szintű célok felé tett előrelépést alátámasztó példákat mutat be: csökken a korai iskolaelhagyás, míg növekszik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel. Ugyanakkor figyelmeztető jelek is megjelennek, amelyek hosszabb távú rendszerszintű erőfeszítéseket tesznek szükségessé a méltányosság javítása és a tanárhiány kezelése érdekében.
Az Erasmus+ programnak, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek és az uniós kohéziós politikai alapoknak köszönhetően a becslések szerint 2021 és 2027 között az oktatásra és a készségekre fordított összes uniós kiadás megháromszorozódik a 2014–2020-as időszakhoz képest.
„Ez a jelentés azt mutatja be, hogy mire vagyunk képesek mi, mint Unió, ha együttműködünk. Rámutat arra, hogy pusztán két év alatt milyen eredményeket értünk el, és milyen konkrét előrelépéseket tettünk oktatási és képzési ágazatainkban. Arra is rávilágít, hogy az uniós oktatási és képzési rendszerek milyen mértékű rezilienciát tanúsítottak a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által előidézett kihívásokkal szemben: a nehéz idők nem gyengítenek, hanem erősebbé tesznek minket” – mondta Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
