Az európai parlamenti képviselők figyelmeztették az Európai Bizottságot: meg kell védenie Magyarországon az EU pénzügyi érdekeit.
„A jogállamisági mechanizmust most első ízben indítottuk el, és a tagállamoknak körültekintően kell eljárniuk” – mondta az Európai Parlament keddi ülésén a Tanács cseh soros elnökségét képviselő Mikuláš Bek Európa-ügyi miniszter. Az uniós nagykövetek szerdán vitatják meg a kérdést, tette hozzá, majd biztosította a Házat: a Tanács ellátja feladatát az uniós büdzsé védelmében.
Johannes Hahn költségvetési biztos a Magyarország által benyújtott, az uniós büdzsét fenyegető veszélyt kezelő „17 korrekciós intézkedést” (többek között a közbeszerzési törvény módosítását és a független korrupcióellenes hatóság felállítását) „konstruktív párbeszéd” során született, „jó irányba mutató, fontos intézkedéseknek” nevezte. A Bizottság november 19. után értékeli, hogy Magyarország beterjeszti-e és végrehajtja-e a felvetett jogszabályokat.
A legtöbb képviselő üdvözölte a bizottsági javaslatot és gyors döntést vár a Tanácstól a javaslat értelmében 7,5 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt forrás befagyasztásáról. A felszólalók nagy része kétségbe vonta, hogy a magyar javaslatok igazi reformokat jelentenek és nem csak a források megvágásának elkerülését szolgáló, „üres ígéretek". A Bizottságnak szilárd bizonyítékokat kell találnia, alaposan meg kell vizsgálnia a végrehajtott reformokat, és „nem szabad kompromisszumokat jogállamisági garanciaként elfogadnia, csak azért, mert Orbán ezt ajánlja”, mondták a képviselők.
Egyes képviselők szerint a Bizottság által javasolt intézkedések nem elégségesek, mivel a Magyarországnak szánt források pusztán 15 százalékát érintik. A Bizottságot azzal vádolták, hogy „alkudozik” a jogállamiságról és „fél szívvel” alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert. Olyanok is voltak, akik szerint ha a Bizottság „kapitulál Magyarország előtt”, akkor elveszti a Parlament bizalmát.
Mások viszont azzal vádolták a Bizottságot, hogy az „csak az európai konzervatív kormányokat támadja”, és „brüsszeli ideológiát” kényszerít a magyar emberekre és demokratikusan megválasztott kormányukra, míg hasonló jogállamisági, igazságszolgáltatási és korrupciós ügyeket más országokban nem vizsgál.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.