Uniós antitröszt-szabályozás: két bizottsági döntés egy nap alatt

2022. 10. 03., 18:48

Az Európai Bizottság elfogadta az antitröszt-szabályokkal kapcsolatos, rugalmasabb informális iránymutatást és visszavonta a Covid-válság nyomán felmerülő, antitröszt kérdések vizsgálatára vonatkozó ideiglenes keretet.

Az soha nem alkalmazott informális iránymutatás

Az Európai Bizottság egy felülvizsgált informális iránymutatást fogadott el, amely segíti a vállalkozásokat az uniós versenyszabályok újszerű vagy megoldatlan kérdésekre történő alkalmazásában. A felülvizsgált informális iránymutatás rugalmasabb feltételeket ír elő, és célja a jogbiztonság növelése, ami azoknak a vállalkozásoknak a javát szolgálja, amelyek az uniós versenyszabályok szerinti intézkedéseik jogszerűségének értékelése során iránymutatást kérnek. Az informális iránymutatás „irányadó levelek” formáját ölti.  

2004. évi informális iránymutatás pontosan meghatározta azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a Bizottság mérlegelte informális iránymutatás kiadását a vállalatoknak az uniós versenyszabályok alkalmazásáról. A 2004. évi informális iránymutatás szigorú kritériumokat vezetett be, amelyek leszűkítették azon körülmények körét, amelyek között a Bizottság ilyen iránymutatást tehetett közzé. Az eszköz használatára ezért soha nem került sor.

2022 májusában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal szoros együttműködésben adjanak visszajelzést a felülvizsgált informális iránymutatás szövegtervezetéről. 2022 októberében a Bizottság összefoglaló jelentést tett közzé e konzultáció eredményeiről.

Az október 3-án elfogadott felülvizsgált szöveg naprakésszé teszi azokat a kritériumokat, amelyek teljesülésekor a Bizottság informális iránymutatást nyújthat a – többek között válságban vagy egyéb vészhelyzetben lévő – vállalkozásoknak az újszerű vagy megoldatlan kérdéseket felvető esetekben. Ez fontos szerepet játszik majd a kialakulóban lévő üzleti formákban részt vevő vállalkozásokra, és emellett a válsággal vagy más vészhelyzetekkel szembesülő vállalkozásokra is – hangsúlyozza a Bizottság közleménye.

A szükségtelenné vált „ideiglenes keret”

A Bizottság arról is határozott, hogy az európai egészségügyi válság viszonylagos javulására tekintettel visszavonja a Covid-válság nyomán felmerülő antitröszt kérdések vizsgálatára vonatkozó ideiglenes keretet. A 2020 áprilisában elfogadott, a Covid-válság nyomán felmerülő antitröszt kérdések vizsgálatára vonatkozó ideiglenes keret lehetővé tette a Bizottság számára, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakuló sürgős helyzetekre reagálva értékelje az üzleti együttműködési projekteket.

Az ideiglenes keret visszavonását a Bizottság azzal indokolta, hogy jelenleg már nem állnak fenn azok a kivételes körülmények és kapcsolódó kihívások, amelyek szükségessé tehetik a vállalatoknak a válság hatásainak enyhítése érdekében történő együttműködését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS