Az európai strukturális és beruházási alapok keretében 2017 végéig 405 milliárd euró befektetés valósult meg az Európai Unió reálgazdaságába – közölte az Európai Bizottság szerdán az öt európai strukturális és beruházási alapból a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési időszak félidejéig megvalósult legfontosabb eredményeket összefoglaló jelentésében.
A harmadik éves áttekintés részleteit összegző jelentés szerint 2017 végéig az európai strukturális és beruházási alapok 2014-2020-as költségvetéséből közel egymillió vállalkozás részesült a növekedést, az innovációt, az új termékek bevezetését és a munkahelyteremtést ösztönző támogatásból. Európa-szerte összesen 1,7 millió kezdeményezés nyert el uniós támogatást, a vidékfejlesztési programok 2,7 millió kedvezményezettjén túlmenően.
Az alapok egész Európában hozzájárultak a gazdasági és pénzügyi válság okozta sebek orvoslásához. 2017 végéig 15,3 millió ember kapott álláskeresési vagy készségfejlesztési támogatást, ami közel kétszerese az előző évi értéknek. Mindemellett 42,5 millió embernek nyílik lehetősége a korszerűbb egészségügyi rendszerek igénybevételére.
A párizsi klímamegállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően az európai strukturális és beruházási alapok támogatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulást. Jelenleg 330 ezer háztartás részesül az energiahatékonyság növelését célzó, uniós finanszírozású felújítási projektek előnyeiből, és több mint 3 terawattóra – körülbelül 370 ezer tonna szén elégetésével egyenértékű – energia-megtakarítás valósul meg a középületek energiahatékonyságának javítása révén.
Az alapokon keresztül az EU 647 milliárd eurót fektet a gazdaságba a 2014-2020-as költségvetési időszak során. Az alapok célja, hogy támogassák a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, az ellenálló képességet és a területi kohéziót.
A jelentés a harmadik éves áttekintés, amely az 531 nemzeti és regionális program végrehajtásáról készült, és a 2018 közepén beérkezett éves programjelentéseken alapul – tájékoztatott az Európai Bizottság. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.