Ukrajnai menekültek: új iránymutatást tett közzé az Európai Bizottság

2022. 03. 18., 14:37

Az Európai Bizottság március 18-án iránymutatást terjesztett elő annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az átmeneti védelemről szóló irányelv alkalmazásában.

Az ukrajnai orosz katonai invázió 2022. február 24-i kezdete óta több mint 3 millió ember menekült el az ukrajnai háború elől. Az ENSZ becslései szerint a menekültek több mint fele gyermek. E példa nélküli helyzetre való reagálás érdekében az EU rekordidő alatt megállapodott arról, hogy aktiválja az átmeneti védelemről szóló irányelv szerinti szabályokat, hogy segítsen az ukrajnai háború elől menekülőknek. Az irányelv március 4-én haladéktalanul alkalmazandóvá vált, és most azonnali védelmet és egyértelmű jogállást biztosít emberek milliói számára.

A Bizottság március 18-án iránymutatást terjesztett elő annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az átmeneti védelemről szóló irányelv alkalmazásában. Az átfogó iránymutatás segíteni fogja az érkezők jogainak következetes és hatékony biztosítását, valamint a tagállamok új feladatainak ellátását. 

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök a következőket mondta: „A példa nélküli döntést, amely azonnali védelmet biztosít mindazoknak, akiknek Ukrajna az otthonuk, most ültetjük át a gyakorlatba. A Bizottság tagállamoknak nyújtott operatív iránymutatása elősegíti, hogy e folyamat a lehető leggördülékenyebb legyen. Például annak biztosítása érdekében, hogy az emberek akadálytalanul mozoghassanak az Unión belül, egyértelművé tettük, hogy 15 napos vízumot kaphatnak a határon, és hogy a fuvarozók semmi esetre sem sújthatók bírsággal azért, mert okmányok nélkül szállítják őket. Az egyik legnagyobb problémát most a kísérő nélkül érkező gyermekek száma jelenti. Ezeket a gyerekeket nyilvántartásba kell venni, és speciális gondozásban kell részesíteni.”

Ylva Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Alig néhány nap leforgása alatt 3 millió ember lépett be az EU-ba. Az uniós polgárok hatalmas szolidaritásról tettek tanúbizonyságot, és a hatóságok reagálása is figyelemreméltó volt; ugyanakkor komoly kihívást jelent annak biztosítása, hogy a nemzeti rendszerek ne váljanak túlterheltté, és hogy a háború elől menekülők részesülhessenek az őket megillető védelemben. Az előterjesztett operatív iránymutatást a tagállamoktól érkező kérdések alapján állítottuk össze, és azt rendszeresen frissítjük majd annak érdekében, hogy a folyamat minden szakaszában – az érkezéstől az integrációig – támogassuk a tagállamokat.”

Iránymutatás a tagállamok számára

Az iránymutatás célja, hogy dinamikusan frissülő dokumentumként tükrözze a konkrét helyzetet, és kellően figyelembe vegyék a tagállamok változó igényeit. Főbb elemei a következők:

– Annak tisztázása, hogy ki jogosult átmeneti védelemre, ideértve például azokat a személyeket, akik február 24. előtt Ukrajnában nemzetközi védelemben vagy egyenértékű nemzeti védelemben részesültek, és február 24-én vagy azt követően kényszerültek elhagyni Ukrajnát, továbbá ezek családtagjait is.

– A nemzeti jog szerinti „megfelelő védelem” fogalmának meghatározása, amely a tagállamok által nyújtott átmeneti védelem lehetséges alternatívája, és amelynek nem kell azzal azonosnak lennie, de tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az átmeneti védelemről szóló irányelv szellemét. Mindenki számára biztosítani kell az emberi méltóság és ezáltal az emberhez méltó életszínvonal tiszteletben tartását.

– Az átmeneti védelem vagy a nemzeti jog szerinti megfelelő védelem igénybevételéhez szükséges bizonyítékok típusának meghatározása.

– A tagállamok arra való ösztönzése, hogy mérlegeljék az átmeneti védelem olyan személyekre való kiterjesztését, akik szigorú értelemben véve nem tartoznak a határozat hatálya alá, de védelemre szorulnak, például azokra, akik röviddel 2022. február 24. előtt hagyták el Ukrajnát.

– Gyermekek: Az iránymutatás külön fejezetben foglalkozik a gyermekekkel. A kísérő nélküli kisgyermekek és tizenévesek mellé haladéktalanul törvényes gyámot vagy megfelelő képviselőt kell kinevezni. A Bizottság emellett koordinálja a kísérő nélküli kisgyermekek és tizenévesek más tagállamokba történő áthelyezésére irányuló erőfeszítéseket. A háború elől menekülő valamennyi gyermek számára jogállásuktól függetlenül teljes körű védelmet kell nyújtani, és késedelem nélkül hozzáférést kell biztosítani konkrét jogaikhoz (többek között az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a pszichoszociális segítségnyújtáshoz).

– Iránymutatás az átmeneti védelemről szóló irányelv szerinti konkrét jogokról: a tartózkodási engedélynek olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál. Amennyiben a tartózkodási engedélyt még nem állították ki, a tagállamoknak a személyazonosító okmány vagy az EU-ba való 2022. február 24. utáni belépés igazolása alapján meg kell könnyíteniük bankszámlák nyitását és a vonatkozó szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

– Iránymutatás a tartózkodási engedély kiadása előtti és utáni szabad mozgás biztosításához: Azoknak az ukrán állampolgároknak, akik biometrikus útlevéllel vagy olyan állampolgársággal rendelkeznek, amellyel mentesülnek az Unióba való belépéshez szükséges rövid távú tartózkodásra jogosító vízum követelménye alól, joguk van a schengeni térségen belül szabadon mozogni azt követően, hogy 180 napos időszakon belül 90 napos időszakra beengedték őket a területre. A vízummentes állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében a Bizottság azt ajánlja, hogy az első belépés szerinti tagállam a határon adjon ki számukra 15 napos vízumot, és hogy az a tagállam, ahová e személyek továbbutaznak ne szabjon ki pénzbírságot az átmeneti védelemben részesülő, de érvényes beutazási okmányokkal nem rendelkező személyeket szállító fuvarozókra. A tartózkodási engedély kiadását követően az átmeneti védelemben részesülő személyek szabadon mozoghatnak.

– Az Unióban való tartózkodás jogában nem részesülő személyek hazaszállításának támogatása, például a hazaszállításhoz nyújtott konzuli segítség igénybevétele, amelyhez a Frontex tud támogatást nyújtani.

Felkészültség, válságkezelés

A Bizottság előző napi javaslatát követően a Tanács 2022. március 4-én egyhangúlag elfogadta az ukrajnai háború elől menekülő személyek átmeneti védelméről szóló végrehajtási határozatot. E határozat elfogadását követően a Bizottsághoz részletesebb tájékoztatásra irányuló kérések érkeztek, és a Bizottság weboldalt hozott létre az EU-ba érkező, háború elől menekülők tájékoztatására és támogatására.

Az első belépés szerinti tagállamoknak nyújtandó operatív támogatás koordinálása érdekében a Bizottság az uniós migrációs felkészültségi és válságkezelési terv részeként találkozókat hívott össze az ukrajnai helyzetről. E hálózat mellett a Bizottság által koordinált szolidaritási platform gyűjti és vizsgálja a tagállamok igényeit annak érdekében, hogy operatív választ adjon. A most kiadott iránymutatás egyúttal kiegészíti az EU és Ukrajna közötti határátlépések megkönnyítése érdekében a külső határok igazgatására vonatkozóan kiadott iránymutatást.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 05., 17:25
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.
2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 10:25:00
A magyar kkv-k versenyképességét is erősítheti, ha a hazai vállalkozói tapasztalatok közvetlenül eljutnak az európai döntés-előkészítés szereplőihez, az uniós tudás és a vállalkozásokat érintő információk pedig gyorsan és érthetően visszakerülnek Magyarországra. Ezt a kétirányú tudás- és tapasztalatmegosztást erősítette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szeptember 23–25. közötti brüsszeli szakmai programja.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS