Újabb megabírságot szabott ki a Google-ra az Európai Bizottság

2019. 03. 20., 13:23

Az Európai Bizottság 1,49 milliárd euró bírságot szab ki a Google-ra az online reklámtevékenységek során alkalmazott visszaélésszerű gyakorlatai miatt.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy a harmadik fél honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el – olvasható a bizottság közleményében.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mai napon a bizottság 1,49 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra az online keresési hirdetések közvetítése terén megszerzett piaci erőfölényével való jogellenes visszaélés miatt. A Google megszilárdította erőfölényét az online keresési hirdetések terén, és bebiztosította magát a versenykényszer ellen azáltal, hogy versenyellenes szerződéses korlátozásokat írt elő a harmadik fél honlapokra vonatkozóan. Az uniós antitrösztszabályok értelmében ez jogellenes. A visszaélés több mint 10 évig tartott, ebben az időszakban a Google nem tette lehetővé a vállalatok számára az érdemi versenyt, megakadályozta az innovációt, és megfosztotta a fogyasztókat a verseny előnyeitől.”

A Google stratégiája az online keresési hirdetések közvetítésével kapcsolatban

Az újságok weboldalai, a blogok vagy az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó ezzel a keresőfunkcióval keres, a weboldal keresési találatokat, illetve keresési hirdetéseket is kiad; utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg.

A Google ezeket a keresési hirdetéseket az AdSense for Search platformon keresztül biztosítja a „kiadó” weboldalak tulajdonosainak. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből. Ezért az AdSense for Search az online keresési hirdetések közvetítőplatformjaként működik.

A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben (EGK): piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. 2016-ban a Google a nemzeti piacokon általában 90 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezett az általános keresés területén, illetve a legtöbb nemzeti piacon 75 százalék feletti részesedése volt az online keresési hirdetések területén, ahol kiemelt termékével, a fogyasztók számára keresési eredményeket biztosító Google keresőmotorral van jelen.

Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthetnek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. Ezért a harmadik fél honlapok fontos belépési pontot jelentenek az online keresési hirdetéseket közvetítő más szolgáltatók számára, amelyek ezáltal növelhetik vállalkozásukat és megpróbálhatják felvenni a versenyt a Google-lal.

A Google online keresési hirdetéseket közvetítő szolgáltatásokat nyújt a kereskedelmi szempontból legjelentősebbnek tartott kiadóknak, mégpedig olyan megállapodások révén, amelyeket egyedileg tárgyaltak meg. A Bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és a következőt állapította meg:

  • 2006 óta a Google szerződései kizárólagossági záradékokat tartalmaznak. Ez azt jelentette, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak keresési hirdetéseit. A határozat azokra a kiadókra vonatkozik, amelyeknek a Google-lel kötött megállapodásai ilyen jellegű kizárólagosságot írtak elő valamennyi weboldaluk esetében.
  • 2009 márciusa óta a Google a kizárólagossági záradékokat fokozatosan felváltotta az úgynevezett „Kiemelt elhelyezés” záradékokkal. Ezeknek értelmében a kiadóknak a találatokat megjelenítő oldalaik legszembetűnőbb részeit a Google hirdetései számára kell fenntartaniuk, és meg kell jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést. Ennek eredményeként a Google versenytársait megakadályozták abban, hogy keresési hirdetéseket a weboldalak keresési találatokat megjelenítő oldalainak leglátványosabb és leggyakrabban felkeresett részein tegyék közzé.
  • 2009 márciusa óta a Google szerződései olyan záradékokat is tartalmaznak, amelyek előírják a kiadók számára, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a Google írásbeli jóváhagyását kérjék. Vagyis a Google ellenőrizhette, hogy a konkurens keresési hirdetések mennyire vonzóak, és milyen gyakran kattintanak rájuk.

A Google ezért először kizárólagos értékesítési kötelezettséget írt elő, ami megakadályozta a versenytársakat abban, hogy keresési hirdetést helyezhessenek el a kereskedelmi szempontból legfontosabb weboldalakon. Ezt követően a Google bevezette az „enyhített kizárólagosság” stratégiáját, amelynek célja az volt, hogy a legértékesebb helyeket saját keresési hirdetései számára tartsa fenn, és hogy ellenőrizze a konkurens hirdetések teljesítményét.

A Google gyakorlatai az időszak legnagyobb részében árbevétel szempontjából a piacnak több mint felét fedték le. A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a kiadó weboldalakon, vagy azért, mert a Google messze a legértékesebb hirdetési helyeket tartotta meg magának az adott weboldalakon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytárs keresési hirdetések hogyan jelentek meg.

Az uniós antitrösztszabályok megsértése

A Google gyakorlata azt eredményezi, hogy a Google visszaél erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán azáltal, hogy megakadályozza az érdemi versenyt.

A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes az uniós antitrösztszabályok szerint. Ugyanakkor az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló piacokon – a versenyt korlátozzák.

A mai határozat megállapítja, hogy az online keresési hirdetések közvetítési piacán a Google legalább 2006 óta erőfölényben van az EGT területén. Ez különösen a Google nagyon magas piaci részesedésén alapul, amely az időszak legnagyobb részében több mint 85 százalékot tett ki. A piacot ezenkívül jelentős belépési korlátok jellemzik. Ezek közé tartoznak az általános keresési technológia kifejlesztéséhez és fenntartásához szükséges rendkívül jelentős kezdeti és folyamatos beruházások, egy keresési hirdetési platform, valamint a kiadók és a hirdetők kellően nagy portfóliója.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy megakadályozta a versenyt az online keresési hirdetések közvetítési piacán.

A bizottság a bizonyítékok széles köre alapján megállapította, hogy a Google magatartása hátrányosan érintette a versenyt és a fogyasztókat, valamint megakadályozta az innovációt. A Google versenytársai képtelenek voltak arra, hogy növekedjenek, és hogy a Google mellett alternatív közvetítési szolgáltatásokat kínáljanak az online keresési hirdetések piacán. Ennek következtében a weboldalak tulajdonosai korlátozott lehetőségekkel rendelkeztek a weboldalaikon lévő helyek értékesítésével kapcsolatban, és szinte kizárólag a Google-re kellett támaszkodniuk.

A Google nem bizonyította, hogy a záradékok olyan hatékonyságjavulást eredményeztek volna, amely igazolhatja gyakorlatait.

A határozat következményei

A bizottság által kiszabott 1 494 459 000 euró összegű bírság (a Google 2018-as árbevételének 1,29 százaléka) figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyosságát. A bírságokról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatásnak megfelelően (lásd a sajtóközleményt és a MEMO-t) a bírság kiszámítása a Google-nek az online keresési hirdetések EGT-n belüli közvetítéséből származó árbevételének értéke alapján történik.

Néhány hónappal azután, hogy a Bizottság 2016 júliusában kiadta az üggyel kapcsolatos kifogásközlést, a Google megszüntette a jogellenes gyakorlatokat. A határozat előírja a Google-nek, hogy – amennyiben ezt még nem tette meg – legalább szüntesse meg jogellenes magatartását, és tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely e gyakorlatokkal azonos vagy azzal egyenértékű tárggyal vagy hatással rendelkezik.

Végezetül a Google a versenyellenes magatartása által érintett személyek vagy vállalkozások által a tagállami bíróságok elé terjeszthető polgári kártérítési keresetekkel is sújtható. A trösztellenes ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló új uniós irányelv megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok áldozatainak kártérítéshez jutását.

Más Google-ügyek

2017 júniusában a bizottság 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtotta a Google-t, mert a cég visszaélt keresője erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának.

2018 júliusában a bizottság 4,34 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google keresőmotor erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 09., 12:23
A KAVOSZ Zrt. közzétette, hogy az új Széchenyi MAX hitelek közül melyeket lehet már igényelni, és melyik bankok forgalmazzák azokat. Ezzel kezdetét veheti a kisvállalkozások rohama a szuperkedvezményes hitelekért.
2022. 08. 04., 09:17
Azt hiszem, kezdő munkavállalóként nincs fontosabb feladatunk, mint találni egy jó főnököt és tanulni tőle. Örülök, hogy nekem annak idején ez megadatott – mondta az Üzletemnek Jancsár Gergely, az SAP Közép-Kelet-Európai Régiójának fenntarthatósági vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS