Az Európai Bizottság 1,49 milliárd euró bírságot szab ki a Google-ra az online reklámtevékenységek során alkalmazott visszaélésszerű gyakorlatai miatt.
A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy a harmadik fél honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el – olvasható a bizottság közleményében.
Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mai napon a bizottság 1,49 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra az online keresési hirdetések közvetítése terén megszerzett piaci erőfölényével való jogellenes visszaélés miatt. A Google megszilárdította erőfölényét az online keresési hirdetések terén, és bebiztosította magát a versenykényszer ellen azáltal, hogy versenyellenes szerződéses korlátozásokat írt elő a harmadik fél honlapokra vonatkozóan. Az uniós antitrösztszabályok értelmében ez jogellenes. A visszaélés több mint 10 évig tartott, ebben az időszakban a Google nem tette lehetővé a vállalatok számára az érdemi versenyt, megakadályozta az innovációt, és megfosztotta a fogyasztókat a verseny előnyeitől.”
A Google stratégiája az online keresési hirdetések közvetítésével kapcsolatban
Az újságok weboldalai, a blogok vagy az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó ezzel a keresőfunkcióval keres, a weboldal keresési találatokat, illetve keresési hirdetéseket is kiad; utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg.
A Google ezeket a keresési hirdetéseket az AdSense for Search platformon keresztül biztosítja a „kiadó” weboldalak tulajdonosainak. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből. Ezért az AdSense for Search az online keresési hirdetések közvetítőplatformjaként működik.
A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben (EGK): piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. 2016-ban a Google a nemzeti piacokon általában 90 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezett az általános keresés területén, illetve a legtöbb nemzeti piacon 75 százalék feletti részesedése volt az online keresési hirdetések területén, ahol kiemelt termékével, a fogyasztók számára keresési eredményeket biztosító Google keresőmotorral van jelen.
Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthetnek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. Ezért a harmadik fél honlapok fontos belépési pontot jelentenek az online keresési hirdetéseket közvetítő más szolgáltatók számára, amelyek ezáltal növelhetik vállalkozásukat és megpróbálhatják felvenni a versenyt a Google-lal.
A Google online keresési hirdetéseket közvetítő szolgáltatásokat nyújt a kereskedelmi szempontból legjelentősebbnek tartott kiadóknak, mégpedig olyan megállapodások révén, amelyeket egyedileg tárgyaltak meg. A Bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és a következőt állapította meg:
A Google ezért először kizárólagos értékesítési kötelezettséget írt elő, ami megakadályozta a versenytársakat abban, hogy keresési hirdetést helyezhessenek el a kereskedelmi szempontból legfontosabb weboldalakon. Ezt követően a Google bevezette az „enyhített kizárólagosság” stratégiáját, amelynek célja az volt, hogy a legértékesebb helyeket saját keresési hirdetései számára tartsa fenn, és hogy ellenőrizze a konkurens hirdetések teljesítményét.
A Google gyakorlatai az időszak legnagyobb részében árbevétel szempontjából a piacnak több mint felét fedték le. A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a kiadó weboldalakon, vagy azért, mert a Google messze a legértékesebb hirdetési helyeket tartotta meg magának az adott weboldalakon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytárs keresési hirdetések hogyan jelentek meg.
Az uniós antitrösztszabályok megsértése
A Google gyakorlata azt eredményezi, hogy a Google visszaél erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán azáltal, hogy megakadályozza az érdemi versenyt.
A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes az uniós antitrösztszabályok szerint. Ugyanakkor az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló piacokon – a versenyt korlátozzák.
A mai határozat megállapítja, hogy az online keresési hirdetések közvetítési piacán a Google legalább 2006 óta erőfölényben van az EGT területén. Ez különösen a Google nagyon magas piaci részesedésén alapul, amely az időszak legnagyobb részében több mint 85 százalékot tett ki. A piacot ezenkívül jelentős belépési korlátok jellemzik. Ezek közé tartoznak az általános keresési technológia kifejlesztéséhez és fenntartásához szükséges rendkívül jelentős kezdeti és folyamatos beruházások, egy keresési hirdetési platform, valamint a kiadók és a hirdetők kellően nagy portfóliója.
A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy megakadályozta a versenyt az online keresési hirdetések közvetítési piacán.
A bizottság a bizonyítékok széles köre alapján megállapította, hogy a Google magatartása hátrányosan érintette a versenyt és a fogyasztókat, valamint megakadályozta az innovációt. A Google versenytársai képtelenek voltak arra, hogy növekedjenek, és hogy a Google mellett alternatív közvetítési szolgáltatásokat kínáljanak az online keresési hirdetések piacán. Ennek következtében a weboldalak tulajdonosai korlátozott lehetőségekkel rendelkeztek a weboldalaikon lévő helyek értékesítésével kapcsolatban, és szinte kizárólag a Google-re kellett támaszkodniuk.
A Google nem bizonyította, hogy a záradékok olyan hatékonyságjavulást eredményeztek volna, amely igazolhatja gyakorlatait.
A határozat következményei
A bizottság által kiszabott 1 494 459 000 euró összegű bírság (a Google 2018-as árbevételének 1,29 százaléka) figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyosságát. A bírságokról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatásnak megfelelően (lásd a sajtóközleményt és a MEMO-t) a bírság kiszámítása a Google-nek az online keresési hirdetések EGT-n belüli közvetítéséből származó árbevételének értéke alapján történik.
Néhány hónappal azután, hogy a Bizottság 2016 júliusában kiadta az üggyel kapcsolatos kifogásközlést, a Google megszüntette a jogellenes gyakorlatokat. A határozat előírja a Google-nek, hogy – amennyiben ezt még nem tette meg – legalább szüntesse meg jogellenes magatartását, és tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely e gyakorlatokkal azonos vagy azzal egyenértékű tárggyal vagy hatással rendelkezik.
Végezetül a Google a versenyellenes magatartása által érintett személyek vagy vállalkozások által a tagállami bíróságok elé terjeszthető polgári kártérítési keresetekkel is sújtható. A trösztellenes ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló új uniós irányelv megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok áldozatainak kártérítéshez jutását.
Más Google-ügyek
2017 júniusában a bizottság 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtotta a Google-t, mert a cég visszaélt keresője erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának.
2018 júliusában a bizottság 4,34 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google keresőmotor erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt.
Európai Bizottság
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.