Újabb megabírságot szabott ki a Google-ra az Európai Bizottság

2019. 03. 20., 13:23

Az Európai Bizottság 1,49 milliárd euró bírságot szab ki a Google-ra az online reklámtevékenységek során alkalmazott visszaélésszerű gyakorlatai miatt.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy a harmadik fél honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el – olvasható a bizottság közleményében.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mai napon a bizottság 1,49 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra az online keresési hirdetések közvetítése terén megszerzett piaci erőfölényével való jogellenes visszaélés miatt. A Google megszilárdította erőfölényét az online keresési hirdetések terén, és bebiztosította magát a versenykényszer ellen azáltal, hogy versenyellenes szerződéses korlátozásokat írt elő a harmadik fél honlapokra vonatkozóan. Az uniós antitrösztszabályok értelmében ez jogellenes. A visszaélés több mint 10 évig tartott, ebben az időszakban a Google nem tette lehetővé a vállalatok számára az érdemi versenyt, megakadályozta az innovációt, és megfosztotta a fogyasztókat a verseny előnyeitől.”

A Google stratégiája az online keresési hirdetések közvetítésével kapcsolatban

Az újságok weboldalai, a blogok vagy az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó ezzel a keresőfunkcióval keres, a weboldal keresési találatokat, illetve keresési hirdetéseket is kiad; utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg.

A Google ezeket a keresési hirdetéseket az AdSense for Search platformon keresztül biztosítja a „kiadó” weboldalak tulajdonosainak. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből. Ezért az AdSense for Search az online keresési hirdetések közvetítőplatformjaként működik.

A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben (EGK): piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. 2016-ban a Google a nemzeti piacokon általában 90 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezett az általános keresés területén, illetve a legtöbb nemzeti piacon 75 százalék feletti részesedése volt az online keresési hirdetések területén, ahol kiemelt termékével, a fogyasztók számára keresési eredményeket biztosító Google keresőmotorral van jelen.

Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthetnek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. Ezért a harmadik fél honlapok fontos belépési pontot jelentenek az online keresési hirdetéseket közvetítő más szolgáltatók számára, amelyek ezáltal növelhetik vállalkozásukat és megpróbálhatják felvenni a versenyt a Google-lal.

A Google online keresési hirdetéseket közvetítő szolgáltatásokat nyújt a kereskedelmi szempontból legjelentősebbnek tartott kiadóknak, mégpedig olyan megállapodások révén, amelyeket egyedileg tárgyaltak meg. A Bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és a következőt állapította meg:

  • 2006 óta a Google szerződései kizárólagossági záradékokat tartalmaznak. Ez azt jelentette, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak keresési hirdetéseit. A határozat azokra a kiadókra vonatkozik, amelyeknek a Google-lel kötött megállapodásai ilyen jellegű kizárólagosságot írtak elő valamennyi weboldaluk esetében.
  • 2009 márciusa óta a Google a kizárólagossági záradékokat fokozatosan felváltotta az úgynevezett „Kiemelt elhelyezés” záradékokkal. Ezeknek értelmében a kiadóknak a találatokat megjelenítő oldalaik legszembetűnőbb részeit a Google hirdetései számára kell fenntartaniuk, és meg kell jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést. Ennek eredményeként a Google versenytársait megakadályozták abban, hogy keresési hirdetéseket a weboldalak keresési találatokat megjelenítő oldalainak leglátványosabb és leggyakrabban felkeresett részein tegyék közzé.
  • 2009 márciusa óta a Google szerződései olyan záradékokat is tartalmaznak, amelyek előírják a kiadók számára, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a Google írásbeli jóváhagyását kérjék. Vagyis a Google ellenőrizhette, hogy a konkurens keresési hirdetések mennyire vonzóak, és milyen gyakran kattintanak rájuk.

A Google ezért először kizárólagos értékesítési kötelezettséget írt elő, ami megakadályozta a versenytársakat abban, hogy keresési hirdetést helyezhessenek el a kereskedelmi szempontból legfontosabb weboldalakon. Ezt követően a Google bevezette az „enyhített kizárólagosság” stratégiáját, amelynek célja az volt, hogy a legértékesebb helyeket saját keresési hirdetései számára tartsa fenn, és hogy ellenőrizze a konkurens hirdetések teljesítményét.

A Google gyakorlatai az időszak legnagyobb részében árbevétel szempontjából a piacnak több mint felét fedték le. A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a kiadó weboldalakon, vagy azért, mert a Google messze a legértékesebb hirdetési helyeket tartotta meg magának az adott weboldalakon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytárs keresési hirdetések hogyan jelentek meg.

Az uniós antitrösztszabályok megsértése

A Google gyakorlata azt eredményezi, hogy a Google visszaél erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán azáltal, hogy megakadályozza az érdemi versenyt.

A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes az uniós antitrösztszabályok szerint. Ugyanakkor az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló piacokon – a versenyt korlátozzák.

A mai határozat megállapítja, hogy az online keresési hirdetések közvetítési piacán a Google legalább 2006 óta erőfölényben van az EGT területén. Ez különösen a Google nagyon magas piaci részesedésén alapul, amely az időszak legnagyobb részében több mint 85 százalékot tett ki. A piacot ezenkívül jelentős belépési korlátok jellemzik. Ezek közé tartoznak az általános keresési technológia kifejlesztéséhez és fenntartásához szükséges rendkívül jelentős kezdeti és folyamatos beruházások, egy keresési hirdetési platform, valamint a kiadók és a hirdetők kellően nagy portfóliója.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy megakadályozta a versenyt az online keresési hirdetések közvetítési piacán.

A bizottság a bizonyítékok széles köre alapján megállapította, hogy a Google magatartása hátrányosan érintette a versenyt és a fogyasztókat, valamint megakadályozta az innovációt. A Google versenytársai képtelenek voltak arra, hogy növekedjenek, és hogy a Google mellett alternatív közvetítési szolgáltatásokat kínáljanak az online keresési hirdetések piacán. Ennek következtében a weboldalak tulajdonosai korlátozott lehetőségekkel rendelkeztek a weboldalaikon lévő helyek értékesítésével kapcsolatban, és szinte kizárólag a Google-re kellett támaszkodniuk.

A Google nem bizonyította, hogy a záradékok olyan hatékonyságjavulást eredményeztek volna, amely igazolhatja gyakorlatait.

A határozat következményei

A bizottság által kiszabott 1 494 459 000 euró összegű bírság (a Google 2018-as árbevételének 1,29 százaléka) figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyosságát. A bírságokról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatásnak megfelelően (lásd a sajtóközleményt és a MEMO-t) a bírság kiszámítása a Google-nek az online keresési hirdetések EGT-n belüli közvetítéséből származó árbevételének értéke alapján történik.

Néhány hónappal azután, hogy a Bizottság 2016 júliusában kiadta az üggyel kapcsolatos kifogásközlést, a Google megszüntette a jogellenes gyakorlatokat. A határozat előírja a Google-nek, hogy – amennyiben ezt még nem tette meg – legalább szüntesse meg jogellenes magatartását, és tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely e gyakorlatokkal azonos vagy azzal egyenértékű tárggyal vagy hatással rendelkezik.

Végezetül a Google a versenyellenes magatartása által érintett személyek vagy vállalkozások által a tagállami bíróságok elé terjeszthető polgári kártérítési keresetekkel is sújtható. A trösztellenes ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló új uniós irányelv megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok áldozatainak kártérítéshez jutását.

Más Google-ügyek

2017 júniusában a bizottság 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtotta a Google-t, mert a cég visszaélt keresője erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának.

2018 júliusában a bizottság 4,34 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google keresőmotor erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 06., 09:05
2024-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátása 4,0 ezer milliárd forint felett alakult, az előző évitől 8,0 százalékkal maradt el; a növénytermesztés volumene 11 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,9 százalékkal nagyobb volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2024. 12. 05., 10:05
Nagyon viszik a lakossági hiteleket az ügyfelek a bankoktól. A személyi kölcsönöknél az idei év mindenképpen rekordot hoz, de a lakáshiteleknél is nagy esély van erre. A babaváró támogatás iránti kereslet is megugrott hirtelen, hajrázhatnak azok, akiknek jövőre már nem jár ebből a nulla százalékos hitelből – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
2024-12-05 21:05:00
A Magyar Innovációs Szövetség 33. alkalommal hirdette meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2024. évben mérhető üzleti hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek.
2024-12-05 15:05:00
A 2025-re vonatkozó kilátásaikat tekintve a munkáltatók inkább optimisták, de egyelőre óvatosan nyilatkoznak a létszámbővítési terveikről. A legnagyobb kihívásuk jelenleg megtalálni azokat a szakmailag megfelelő jelölteket, akik beillenek a cégkultúrába, miközben meg kell birkózniuk a jelentkezők magas bérigényeivel is – derült ki a Profession.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS