Újabb megabírságot szabott ki a Google-ra az Európai Bizottság

2019. 03. 20., 13:23

Az Európai Bizottság 1,49 milliárd euró bírságot szab ki a Google-ra az online reklámtevékenységek során alkalmazott visszaélésszerű gyakorlatai miatt.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy a harmadik fél honlapokkal kötött szerződésekben korlátozó záradékokat írt elő, amelyek megakadályozták a Google versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el – olvasható a bizottság közleményében.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mai napon a bizottság 1,49 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra az online keresési hirdetések közvetítése terén megszerzett piaci erőfölényével való jogellenes visszaélés miatt. A Google megszilárdította erőfölényét az online keresési hirdetések terén, és bebiztosította magát a versenykényszer ellen azáltal, hogy versenyellenes szerződéses korlátozásokat írt elő a harmadik fél honlapokra vonatkozóan. Az uniós antitrösztszabályok értelmében ez jogellenes. A visszaélés több mint 10 évig tartott, ebben az időszakban a Google nem tette lehetővé a vállalatok számára az érdemi versenyt, megakadályozta az innovációt, és megfosztotta a fogyasztókat a verseny előnyeitől.”

A Google stratégiája az online keresési hirdetések közvetítésével kapcsolatban

Az újságok weboldalai, a blogok vagy az utazási weboldalak gyakran rendelkeznek keresőfunkcióval. Amikor egy felhasználó ezzel a keresőfunkcióval keres, a weboldal keresési találatokat, illetve keresési hirdetéseket is kiad; utóbbiak a keresési találatok mellett jelennek meg.

A Google ezeket a keresési hirdetéseket az AdSense for Search platformon keresztül biztosítja a „kiadó” weboldalak tulajdonosainak. A Google – mint egy reklámbróker – közvetítőként működik a hirdetők és a weboldalak tulajdonosai között, akik profitálni szeretnének a keresési találatokat megjelenítő oldalakon lévő szabad felületekből. Ezért az AdSense for Search az online keresési hirdetések közvetítőplatformjaként működik.

A Google messze a legerősebb piaci szereplő volt az online keresési hirdetések közvetítése terén az Európai Gazdasági Térségben (EGK): piaci részesedése 2006 és 2016 között több mint 70 százalék volt. 2016-ban a Google a nemzeti piacokon általában 90 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezett az általános keresés területén, illetve a legtöbb nemzeti piacon 75 százalék feletti részesedése volt az online keresési hirdetések területén, ahol kiemelt termékével, a fogyasztók számára keresési eredményeket biztosító Google keresőmotorral van jelen.

Az online keresési hirdetéseket alkalmazó más versenytársak – például a Microsoft és a Yahoo – nem értékesíthetnek hirdetési felületet a Google saját keresőmotorja által kiadott találatokat megjelenítő oldalakon. Ezért a harmadik fél honlapok fontos belépési pontot jelentenek az online keresési hirdetéseket közvetítő más szolgáltatók számára, amelyek ezáltal növelhetik vállalkozásukat és megpróbálhatják felvenni a versenyt a Google-lal.

A Google online keresési hirdetéseket közvetítő szolgáltatásokat nyújt a kereskedelmi szempontból legjelentősebbnek tartott kiadóknak, mégpedig olyan megállapodások révén, amelyeket egyedileg tárgyaltak meg. A Bizottság a vizsgálat során több száz ilyen megállapodást vizsgált át, és a következőt állapította meg:

  • 2006 óta a Google szerződései kizárólagossági záradékokat tartalmaznak. Ez azt jelentette, hogy a kiadók a keresési találatokat megjelenítő oldalakon nem helyezhették el a versenytársak keresési hirdetéseit. A határozat azokra a kiadókra vonatkozik, amelyeknek a Google-lel kötött megállapodásai ilyen jellegű kizárólagosságot írtak elő valamennyi weboldaluk esetében.
  • 2009 márciusa óta a Google a kizárólagossági záradékokat fokozatosan felváltotta az úgynevezett „Kiemelt elhelyezés” záradékokkal. Ezeknek értelmében a kiadóknak a találatokat megjelenítő oldalaik legszembetűnőbb részeit a Google hirdetései számára kell fenntartaniuk, és meg kell jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést. Ennek eredményeként a Google versenytársait megakadályozták abban, hogy keresési hirdetéseket a weboldalak keresési találatokat megjelenítő oldalainak leglátványosabb és leggyakrabban felkeresett részein tegyék közzé.
  • 2009 márciusa óta a Google szerződései olyan záradékokat is tartalmaznak, amelyek előírják a kiadók számára, hogy a konkurens hirdetések megjelenítési módjának módosítása előtt a Google írásbeli jóváhagyását kérjék. Vagyis a Google ellenőrizhette, hogy a konkurens keresési hirdetések mennyire vonzóak, és milyen gyakran kattintanak rájuk.

A Google ezért először kizárólagos értékesítési kötelezettséget írt elő, ami megakadályozta a versenytársakat abban, hogy keresési hirdetést helyezhessenek el a kereskedelmi szempontból legfontosabb weboldalakon. Ezt követően a Google bevezette az „enyhített kizárólagosság” stratégiáját, amelynek célja az volt, hogy a legértékesebb helyeket saját keresési hirdetései számára tartsa fenn, és hogy ellenőrizze a konkurens hirdetések teljesítményét.

A Google gyakorlatai az időszak legnagyobb részében árbevétel szempontjából a piacnak több mint felét fedték le. A Google riválisai nem lehettek valódi versenytársak vagy azért, mert egyértelműen megtiltották számukra, hogy megjelenjenek a kiadó weboldalakon, vagy azért, mert a Google messze a legértékesebb hirdetési helyeket tartotta meg magának az adott weboldalakon, miközben azt is ellenőrizte, hogy a versenytárs keresési hirdetések hogyan jelentek meg.

Az uniós antitrösztszabályok megsértése

A Google gyakorlata azt eredményezi, hogy a Google visszaél erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítői piacán azáltal, hogy megakadályozza az érdemi versenyt.

A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes az uniós antitrösztszabályok szerint. Ugyanakkor az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló piacokon – a versenyt korlátozzák.

A mai határozat megállapítja, hogy az online keresési hirdetések közvetítési piacán a Google legalább 2006 óta erőfölényben van az EGT területén. Ez különösen a Google nagyon magas piaci részesedésén alapul, amely az időszak legnagyobb részében több mint 85 százalékot tett ki. A piacot ezenkívül jelentős belépési korlátok jellemzik. Ezek közé tartoznak az általános keresési technológia kifejlesztéséhez és fenntartásához szükséges rendkívül jelentős kezdeti és folyamatos beruházások, egy keresési hirdetési platform, valamint a kiadók és a hirdetők kellően nagy portfóliója.

A Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy megakadályozta a versenyt az online keresési hirdetések közvetítési piacán.

A bizottság a bizonyítékok széles köre alapján megállapította, hogy a Google magatartása hátrányosan érintette a versenyt és a fogyasztókat, valamint megakadályozta az innovációt. A Google versenytársai képtelenek voltak arra, hogy növekedjenek, és hogy a Google mellett alternatív közvetítési szolgáltatásokat kínáljanak az online keresési hirdetések piacán. Ennek következtében a weboldalak tulajdonosai korlátozott lehetőségekkel rendelkeztek a weboldalaikon lévő helyek értékesítésével kapcsolatban, és szinte kizárólag a Google-re kellett támaszkodniuk.

A Google nem bizonyította, hogy a záradékok olyan hatékonyságjavulást eredményeztek volna, amely igazolhatja gyakorlatait.

A határozat következményei

A bizottság által kiszabott 1 494 459 000 euró összegű bírság (a Google 2018-as árbevételének 1,29 százaléka) figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyosságát. A bírságokról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatásnak megfelelően (lásd a sajtóközleményt és a MEMO-t) a bírság kiszámítása a Google-nek az online keresési hirdetések EGT-n belüli közvetítéséből származó árbevételének értéke alapján történik.

Néhány hónappal azután, hogy a Bizottság 2016 júliusában kiadta az üggyel kapcsolatos kifogásközlést, a Google megszüntette a jogellenes gyakorlatokat. A határozat előírja a Google-nek, hogy – amennyiben ezt még nem tette meg – legalább szüntesse meg jogellenes magatartását, és tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely e gyakorlatokkal azonos vagy azzal egyenértékű tárggyal vagy hatással rendelkezik.

Végezetül a Google a versenyellenes magatartása által érintett személyek vagy vállalkozások által a tagállami bíróságok elé terjeszthető polgári kártérítési keresetekkel is sújtható. A trösztellenes ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló új uniós irányelv megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok áldozatainak kártérítéshez jutását.

Más Google-ügyek

2017 júniusában a bizottság 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtotta a Google-t, mert a cég visszaélt keresője erőfölényével, amikor jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának.

2018 júliusában a bizottság 4,34 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google keresőmotor erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-24 11:05:00
A munkavállaló rendszerint a munkaidejében köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Lehetséges azonban, hogy a munkáltató munkaidőn kívüli rendelkezésre állást írjon elő, amelynek egyik formája a készenlét. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS