Új uniós higiéniai követelmények az ivóvíz védelmében

2024. 01. 23., 16:10

Az Európai Bizottság új higiéniai minimumkövetelményeket fogadott el az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagokra és termékekre vonatkozóan.

Az új előírások 2026. december 31-től alkalmazandók az új létesítményekben használt anyagokra és termékekre, illetve a régebbi létesítmények felújítására vagy javítására. Ezek a szabványok megakadályozzák a mikrobiális növekedést, és csökkentik annak kockázatát, hogy a káros anyagok kimosódjanak az ivóvízbe.

Az új szabványok olyan anyagokra és termékekre vonatkoznak, amelyeket vízkivételre, -kezelésre, -tárolásra vagy -elosztásra szolgáló új létesítményekben, illetve javítási munkákban – például ellátócsövekben, szelepekben, szivattyúkban, vízmérőkben, szerelvényekben és csapokban – kívánnak felhasználni. Ez biztonságosabbá teszi a vizet az italokhoz, és csökkenti az érintett anyagokat és termékeket előállító vállalatok, valamint a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit – olvasható a Bizottság közleményében.

Az új uniós szabványoknak megfelelő anyagok és termékek megkapják az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és egy EU-specifikus jelölést. A termék ezért az EU egész területén értékesíthető az esetleges közegészségügyi vagy környezetvédelmi aggályokhoz kapcsolódó korlátozások nélkül.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS