Új szabványosítási stratégiát terjesztett elő az Európai Bizottság

A stratégia mellett a Bizottság javaslatot tett a szabványosításról szóló uniós rendelet módosítására, valamint elkészítette a rendelet végrehajtásáról szóló jelentést és az unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramját. Az új stratégia céljai az EU globális versenyképességének megerősítése, a reziliens, zöld és digitális gazdaság előmozdítása, valamint a demokratikus értékek érvényre juttatása a technológiai alkalmazásokban.

A szabványok az EU egységes piacának és globális versenyképességének alapját jelentik – hangsúlyozza az Európai Bizottság közleménye. A gyártók szempontjából a szabványok biztosítják a termékek és szolgáltatások interoperabilitását, csökkentik költségeiket, javítják a biztonságot és előmozdítják az innovációt. Láthatatlanok, de meghatározzák mindennapi életünket, legyen szó wifi-frekvenciákról, hálózathoz csatlakoztatható játékokról vagy a sílécek kötéseiről, hogy csak néhány példát említsünk. A szabványoknak köszönhetően bízhatunk abban, hogy egy áru vagy szolgáltatás a céljának megfelelő, biztonságos és nem károsítja az embereket vagy a környezetet. A harmonizált szabványoknak való megfelelés garantálja, hogy a termékek megfelelnek az uniós jognak.

Az innováció felgyorsult üteme, a zöld és digitális törekvések, valamint a műszaki szabványok és az uniós demokratikus értékek kapcsolata stratégiai megközelítést tesznek szükségessé a szabványosítás terén. A klímasemleges, reziliens és körforgásos gazdaság uniós célja nem valósítható meg európai szabványok nélkül. Ahhoz, hogy az EU továbbra is globális normaalkotó maradjon, alapvető fontosságú, hogy jelentős globális lábnyommal rendelkezzen a szabványosítási tevékenységek terén, és vezető szerepet töltsön be a kulcsfontosságú nemzetközi fórumok és intézmények munkájában. Globális szabványok alkotása révén az EU egyrészt világszerte hirdetheti értékeit, másrészt lépéselőnyt biztosíthat az uniós vállalkozásoknak.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök erről így nyilatkozott: „Szabványokon alapul a mesterséges intelligenciát használó eszközökben az adatvédelem biztosítása, akárcsak a mobil eszközök feltöréssel szembeni védelme, és ezeknek összhangban kell állniuk az EU demokratikus értékeivel. Szintén szabványokra van szükség bizonyos nagyobb – például a hidrogéntechnológiát vagy az akkumulátorokat előmozdító – beruházási projektek megkezdéséhez, valamint az innovációs beruházások értéknöveléséhez annak révén, hogy lépéselőnyt biztosítunk az uniós vállalkozások számára.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „A műszaki szabványok stratégiai jelentőséggel bírnak. Európa technológiai szuverenitása, a más régióktól való függőség csökkentése és az uniós értékek védelme megköveteli, hogy globális normaalkotók legyünk. A most elfogadott stratégia egyértelművé teszi szabványügyi prioritásainkat, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az európai szabványok világszerte meghatározóak legyenek. Fellépéseinkkel meg kell őriznünk az európai szabványosítás integritását, az európai kisvállalkozásokat és érdekeket pedig előtérbe kell helyeznünk.”

Az öt fő intézkedéscsoport

1. A stratégiai területeken felmerülő szabványosítási igények előrejelzése, rangsorolása és kezelése. Gyorsabban és az európai innovációs és szakpolitikai tervekkel összhangban kell elfogadni a szabványokat. A Bizottság számos szabványosítási igényt azonosított: a Covid19-oltóanyagok és -gyógyszerek kapcsán, illetőleg a kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasznosítása, a tiszta hidrogén értéklánca, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású cementgyártás, a chipek (integrált áramkörök) tanúsítása és az adatszabványok terén is. Az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramjában ezeket egyértelműen azonosítjuk, és erre ezentúl évente sor kerül. A jövőbeli szabványosítási prioritások meghatározásával egy új magas szintű fórum fog foglalkozni. A Bizottság emellett létrehozza a szabványosítási főtisztviselői tisztséget. E főtisztviselő feladata az lesz, hogy a Bizottság különböző szolgálatainak magas szintű iránymutatást nyújtson a szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatban. Munkáját a szabványokkal foglalkozó uniós kiválósági központ fogja támogatni, amely a Bizottság szolgálataiból tevődik össze.

2. Az európai szabványosítási rendszer irányításának és integritásának javítása. Az európai szakpolitikákat és jogot támogató európai szabványokról európai szereplőknek kell dönteniük. A Bizottság ezért javaslatot tesz a szabványosításról szóló rendeletnek az európai szabványosítási rendszer irányítását javító módosítására. Bár az európai rendszer továbbra is nyitott, átlátható, inkluzív és pártatlan marad, a javaslat értelmében a jövőben a Bizottság által az európai szabványügyi szervezeteknek adott megbízásokat az EU és az EGT-tagállamok képviselőinek, vagyis a nemzeti szabványügyi testületeknek kell kezelniük. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy az EU-n és az EGT-n kívüli képviselők esetleg beavatkozzanak a szabványügyi döntéshozatalba olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például a kiberbiztonság vagy a hidrogénszabványok. A Bizottság ezenfelül fokozott figyelmet fog fordítani a rendszer inkluzivitására, a kkv-k és a civil társadalom érvényesülésére. Felhívja az európai szabványügyi testületeket irányítási struktúráik korszerűsítésére, valamint új szakértői felülvizsgálati eljárást kezdeményez a tagállamok és a nemzeti szabványügyi testületek körében a civil társadalom és a felhasználók igényeinek jobb figyelembevétele, továbbá kkv-barát szabványosítási feltételek teremtése érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a szabványosításról szóló rendelet felülvizsgálatát is elindítja.

3. Európa vezető szerepének erősítése. A Bizottság a magas szintű fórum segítségével új mechanizmust hoz létre az uniós tagállamokkal és a nemzeti szabványügyi testületekkel való együttműködésre az információcsere, valamint a nemzetközi szabványosítás terén Európa által képviselt megközelítés koordinálása és megerősítése érdekében. Fokozni fogja az egyeztetéseket az uniós tagállamok és a hasonlóan gondolkodó partnerek között Az unió támogatni fogja az Afrikában és a szomszédságpolitikában részt vevő országokban folytatott szabványosítási tevékenységeket.

4. Az innováció támogatása. A Bizottság szerint jobban ki kell használni az uniós finanszírozású kutatásokat arra, hogy az innovatív projekteket szabványosítás révén felértékeljük, illetve előrejelezzük a szabványosítási igényeket. Ezért a Bizottság megkezdi egy „szabványosítási ösztönző” használatát a Horizont 2020 és a Horizont Európa program keretében, hogy tesztelje a kutatási eredmények relevanciáját a szabványosítás terén. 2022 közepéig elkészül egy szabványosítási gyakorlati kódex kutatók számára, amely remélhetőleg hozzájárul az Európai Kutatási Térségben (EKT) a szabványosítás és a kutatás/innováció közötti kapcsolat megerősítéséhez.

5. A szabványosítási szakértők következő generációjának színre léptetése.A szabványok kidolgozásához a legjobb szakértőkre van szükség, és Európa e téren épp generációváltás előtt áll. A Bizottság elő fogja mozdítani a szabványokkal kapcsolatos tudatosság növelését a tudományos körökben, például az uniós egyetemi napok szervezése és a kutatók képzése keretében.