Új ólom- és diizocianát-határértékeket állapított meg az Európai Bizottság

Az ólom esetében a jelentősen csökkentett expozíciós határérték segít megelőzni a munkavállalók körében előforduló egészségügyi problémákat, például a reproduktív funkciókat és a magzat fejlődését érintő rendellenességeket. A diizocianátra vonatkozóan meghatározott új expozíciós határérték megelőzi az asztma és más légzőszervi betegségek kialakulását – olvasható a Bizottság közleményében.

A Bizottság konkrétan két irányelv módosítását javasolja, ezek: az ólom vonatkozásában a munkavállalóknak a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről szóló irányelv, valamint az ólom és a diizocianátok tekintetében a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló irányelv.

„A mai napon eleget teszünk azon kötelezettségvállalásunknak, hogy a drasztikusan csökkentett expozíciós határértékek bevezetésével megóvjuk a munkavállalókat az ólom káros hatásaitól. Emellett első alkalommal vezetünk be uniós szintű védelmi határértékeket az asztmát és más légzőszervi betegségeket okozó diizocianátokra vonatkozóan. Ez a javaslat egészségesebb és biztonságosabb munkahelyeket teremt majd, és Unió-szerte több százezer munkavállalót fog védeni, ami a szociális jogok európai pillérének egyik kulcsfontosságú kötelezettségvállalás” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

A javasolt változtatások a klímasemlegességre való átállás előmozdításával összefüggésben a munkavállalók védelme szempontjából is kulcsfontosságúnak bizonyulnak: az ólom és a diizocianátok egyaránt gyakran kerülnek felhasználásra például akkumulátorok gyártása és a könnyebb elektromos járművek gyártására irányuló folyamatok során, emellett szélturbinákban vagy szigetelőanyagokként az épületfelújításoknál.   

Az ólom expozíciós határértékének további csökkentése

Az ólom káros hatással lehet a szexuális működésre és a termékenységre, emellett károsan befolyásolhatja az ólomexpozíciónak kitett nők magzatának vagy utódainak fejlődését. Az ólom károsíthatja továbbá az idegrendszert, a veséket, a szívet és a vérképzést is. Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint jelenleg mintegy 100 000 munkavállaló van kitéve az ólomnak az EU-ban.

Az EU 1982 óta rendelkezik foglalkozási expozíciós határértékekkel annak érdekében, hogy megvédje a munkavállalókat az ólom káros egészségügyi hatásaitól. A legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján a Bizottság ma a következőket javasolja:

• a foglalkozási expozíciós határérték további csökkentése 0,15 milligramm/köbméterről (0,15 mg/m³) 0,03 mg/m³-re, valamint
• a biológiai határérték 100 milliliterenként 70 mikrogrammról (70 µg/100 ml) 15 µg/100 ml-re történő csökkentése a vérben.

Míg az ólomnak kitett munkaerő túlnyomórészt férfiakból áll, a női munkavállalók további kockázatokkal szembesülhetnek, mivel az ólom károsíthatja a várandós nők, valamint a fejlődő magzat egészségét. A Bizottság ezért megismétli, hogy a nők expozícióval szembeni hatékonyabb védelme érdekében kiemelten fontos a fogamzóképes korú munkavállalók körében a kitettség tudatosítása, valamint konkrét intézkedések bevezetése a lehetséges kockázatok minimalizálása érdekében, továbbá annak biztosítása, hogy a fogamzóképes korban lévő nők vérének ólomszintje ne haladja meg az adott tagállamban a munkájuk során ólomnak nem kitett általános népesség referenciaértékeit. Ha nemzeti referenciaszintek nem állnak rendelkezésre, a vér ólomszintje a fogamzóképes korban lévő nőknél nem haladhatja meg a 4,5 µg/100 ml biológiai irányértéket.

A diizocianátokra vonatkozó első expozíciós határértékek bevezetése

A diizocianátok közé számos különböző vegyi anyag tartozik, amelyeket gyakran közös tulajdonságaik alapján csoportosítanak, és amelyek légzőszervi betegségeket, például asztmát okozhatnak. A Bizottság hatásvizsgálatának becslése szerint az EU-ban jelenleg 4,2 millió munkavállaló van kitéve diizocianátoknak. Jelenleg nincsenek uniós szintű határértékek a diizocianátokra vonatkozóan.

A Bizottság ezért első alkalommal javasolja olyan határértékek bevezetését, amelyek megvédik a munkavállalókat a diizocianátoknak való munkahelyi expozíciótól. Ezek a határértékek a diizocianátok nitrogén-, szén- és oxigéncsoportjára vonatkoznak, amelyek a káros egészségügyi hatásokért felelősek:

• a teljes foglalkozási expozíciós határérték 6 µg NCO/m³ (ez az anyag maximális koncentrációját jelenti a munkavállaló által belélegzett levegőben egy bizonyos referencia-időszakban, 8 óra alatt);
• a rövid távú expozíciós határ 12µg NCO/m³ (ez rövidebb, 15 perc időtartamú referencia-időszakot jelent. Ez akkor alkalmazandó, ha egy anyag egészségre gyakorolt negatív hatásait nem lehet átfogó expozíciós határértékkel megfelelően ellenőrizni, például rövid, de nagy intenzitású expozíció esetén).

A határértékek mellett a Bizottság úgynevezett „jelölések” alkalmazását javasolja.  A jelölések a határértékekhez fűzött olyan utalások, amelyek felhívják a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a belélegzéstől eltérő expozíciós utakra (például bőrön keresztül), valamint a szükséges védőintézkedésekre.